2017. december 12., kedd

Az "Ezeréves Sólyom" kalandjai 2. rész

Barabás -bézöl- Gáborral már a hetekkel ezelőtt tartott beszélgetések során világossá vált, valami mászás biztos kell hogy legyen ha hazatér. Motiváltak voltunk de ahogy közeledett az indulás időpontja sajnos a három főből nem négy hanem kettő lett. Mivel mindketten álláskeresők vagyunk/lettünk ki kell használni a szabadságot - ezt az égi adományt.
Eszembe jut az első közös mászásunk Bézöllel. 2014. Misja Pec. Nem tudom, hogy keveredtünk össze Gabo-val, az első találkozásra sem emlékszem igazán. Amire emlékszem az az, hogy egy mosolygós, vidám és kellően hülye embert láttam benne régen, pont azon tulajdonságok amelyek leginkább fontosak számomra egy mászópartner esetében. Gabo pozitív gondolkodása és kompromisszum képessége pedig nem csak tökéletes kötél végét fogó partnerré teszik, de ki is emeli a számtalan megsavanyodott hazai mászócimboráink sorából. Akár hány túrám volt bézöllel, két éve Frankenjurában vagy idén békkállára - egyszerűen mindig nyugtáztam magamban - ha Bézöl a kocsiban ül, akkor aznap biztosan lesz bézöl. És végtelen móka és kacagás. Nekem ez a receptje egy jó hétvégének, mármint nem csak a véres szájjal mászás és ordítozás meg csapkodás, de az avarban hemperegni a röhögéstől és sajnos ez az amire a legtöbben nem képesek. Számomra talán ez az egyik legfontosabb összetevője egy barátságnak: a másik igazán legyen képes megnevettetni. Mindig az jut eszembe, hogy ki emlékszik már a 10. gerecséjére. Sőt ki emlékszik már a sok mászótúrából egy 7a-ra vagy bármilyen útra? Én mindig arra gondolok, ha hetven éves leszek esélyem sem lesz megmondani melyik 8a-t, vagy 7b-t, vagy 6C bouldert hogy másztam. Viszont arra biztosan emlékezni fogok, hogy kikkel tudtam újra gyerekké válni - kik voltak azok az emberek és mik azok a szituációk amik egy egy trippet különlegessé tettek. Már nem emlékszem mit másztam a 2010-es szilveszteri Misja trippen, de az abszolút megmaradt ahogy Tomika az Ospi barlangban lőtte ki a tűzijátékokat vagy például arra is alig emlékszem hogy az egy évvel ezelőtti Petrohrad túrán miket másztunk meg, de az elég élénken él az emlékeimben, ahogy fűtöttük be a faházikókat, ami  a lyukas kályha következtében megtelt füsttel vagy akár csak pár évvel ezelőtt egy pozsonyi boulderverseny, ahol TőveyLamással és Papp Simon Mártonnal a selejtező után megkóstoltuk a szlovákok söreit, majd állapotéknál érkeztünk vissza megnézni a döntőt, ahol a verseny végén a szurkolásunkért különdíjban részesítettek. Értitek mit akarok mondani? Röhögni nemcsak egy vicces szituáción de nevetni a saját nyomorunkon...ez az ami igazán számít. 
Hová el nem jut a Monkey?:)
il domani board!!!
Ennek fényében indult a hétvége. Kibéreltük az "Ezeréves Sólymot", az öreg Gerecse SE kocsit és pénteken megindultunk Ausztriába. Első állomásként a St. Pölten környékén lakó Nándit látogattuk meg, s a kis éjszakai elhajlás következménye nem a korán elindulás lett. Mármint pont ez az amit be tudok áldozni a másnapi teljesítőképesség oltárán; gitározni, énekelni, disc-golfozni, beszélgetni egy ennyire rég látott baráttal hajnalig többet ér minthogy másnap százas legyen a jatt. 
Reggelit kicsit elnyújtjuk de végül megmotiválódva szállunk be a fagyos kocsiba. Mai cél átmozogni/megmászni egy boulderes 8a-t Arsch der Welt-en. Amikor megérkezünk újra tudatosul bennem miért ez lett a hely neve, az erdő legmélyén vannak a sziklák. Gabo arca is érdekes színeket kezd ölteni amikor megpillantja az ösvényt, pláne mikor realizálja hogy a kitaposatlan szűz hó irányába kell mennünk. Bézöl a cinizmusomat komolyan véve egy jól szellőző futócipőben jött el Ausztriába, de picsogás nélkül bírta a strapát. :-) Nemhiába, bézöl nagyfalasként nem mer egy boulderes előtt picsogni... :)
Képleírás a nyelvvizsgán. Ön mit lát?
Szinte ment le a nap amikor kiértünk a szektorhoz, de gyors melegítés után már a Kriegeskunstban csücsültem. Hihetetlen hogy tart a mínusz három fokban a hideg sziklán a kéz, a csúszós és emlékeim szerint rissz-rossz fogások most akadós kantároknak tűntek. Béta felelevenítés, újrakitalálás és egyszerűsítés után Gabo is szemügyre vette a projót. Én a fél óra egy helyben biztosítás alatt teljesen átfagyva csak lesérülésre láttam volna esélyt a magam részéről - így inkább mondtam béznek ha kell dolgozza ki egy órán keresztül a jó bétát és másodikra mássza is meg hogy hazamehessünk. Nagyjából így is történt. :) Mondjuk az nem semmi, hogy amikor kiértünk az utolsó egy méteren 5 centi hó alól kellett kivakarnom a fogásokat, illetve a standkarabíner a hidegben annyira befagyott, hogy alig lehetett kinyitni... :D Van bézöl...
Pénteken napközben váltottam 4 sornyi beszélgetést Lukival, aki fullon motivált volt a hétvégi megvendégelésünkre. Így Arsch der Welt után Leoben lett az uticél, ahol a meleg albérlet és egy hatalmas tepsi Lasagne várt már minket gőzölögve. Luki az adagról csak ennyit mond: "Néztük barátnőmmel a receptet, hogy 300gramm húst ír elő és hát tudtuk hogy jön a Bálint meg valami barátja, úgyhogy inkább vettünk egy kilót." :D Borok nyílnak, vakuk villannak, barátságok mélyülnek.
Luki, Lisa, Gabo
Az egyig legismertebb gyakorlat (amit mi persze nem ismerünk) de
az osztrák válogatottal elég nagy mennyiségben csináltatják...
gyakorlatok sorozata
Másnap Peggauer Wand-ot néztük ki célnak ami egy Graz és Leoben közötti sportmászó és boulderhely - így a boulderezés részére Árpi is nagyban érdekelt volt a gyerkőc megsíeltetése után. Ez volt a tökéletes választás, mert amíg sütött a nap addig lehetett ütni a köteles utakat, naplemente után pedig a bouldereket. A köteles utakról nagyjából annyit hogy én egy 6c+/7a körülit másztam meg, Gabo pedig egy 7b-t küldött másodikra. Mivel Luki már mindent megmászott a szektorban, neki az áthajlásban menő ragasztott fogásos 8c+ jutott. :)
Ezt a képet azoknak küldeném, akik azt gondolják csak az isztrián lehet
sportmászni decemberben ;-)
What's the next one?
Mokkó beszállóboulder
a 8c+ kiszálló boulder
Tartós béke
Ez elég lesz az Izer-utakhoz?
a gyors 7b ascent
Árpival gyors melegítésbe/újramelegítésbe kezdtünk a felső barlangban, ahol az első 20 percben realizálódtak is az aznapi célok. Árpi az egész falon áttraverzelő 8B mozdulatait akarta finomítani, én pedig az általa ajánlott 7C+ -al kezdtem szemezgetni. Sajnos a kő sok helyen tele van graffitizve de a fogáskészlet és az utak mozgása mégis eszméletlen élvezetes - így biztosan nem utoljára voltam a vízmosta barlang szájánál. A barlang szája egyébként egy hatalmas üreget rejt. Méreteit tekintve egy akkora katedrális van benne, amekkorát még sosem láttam. A bajóti Jankovich-barlang egy az egyben beférhetne...
A feljutás a klettersteigen nem rossz:D
Árpi a helyi vagány
Árpitól megkaptam a tökéletes bétát, jól be voltam melegedve és a stílusomnak is mondható volt a boulder, így elég hamar vérszemet kaptam az áthajlásban futó nyolc mozdulatra. Egyszer sikerült leesni a Top-ról (mert elpukkantam és elfagytam a nulla fok alatti hőmérséklettől), egyszer a Top előtt mert a sarkazás során letörtem egy mészkőrücsköt, de végül csak megadta magát a Höhlentraverse, így az első egy nap alatt megmászott 7C+ -os boulderem lett, kb. 13-15 próbából. Gyorsan elkezdtem átmozogni a 8A verzióját is, amíg még volt egy kis kraft és két részletben ezt is sikerült letolni, legalább egy projó maradt itt is hogy visszajöhessek. :)
What a great team!! :) Lisa, Bálint, Gábor, Luki
ajjajj kell a vega pizza?
blochouse
 Este beugrottunk még a Blochouse-ba, ami nem csak Graz legjobb boulder terme, de ausztria Top3 boulderterme között tartják számon. Nem kellett csalódni. A dőlésszögek, a routesetting, a fogáskészlet, az átgondolt elhelyezés, a fintess, erősítő, nyújtó részek... csak ámultam és bámultam.
Azért mozogtunk is egy kicsit, majd de a lenyújtás már Lukiéknál esett meg, a knowledge transferrel együtt. Luki egy 22 éves 8c mászó, barátnője Lisa pedig egy 4-5éve mászó csajszi, aki jelenleg 7c+ nál tart. Nem is a számok az igazán érdekesek, hanem az egész hozzáállásuk a mászáshoz, az a profizmus amiben gondolkodnak, az a tudatosság ami hihetetlen példaértékű és rettentően kevés mászónál tapasztaltam itthon. Gabóval elkezdtük a táplálkozás témát firtatni amiből egy 3 órás beszélgetés lett, majd így a nyújtó/antagonista témakörrel is.
knowledge transfer :)
Mintha csak pont erre lett volna szükségem. Ez a hétvége több motivációt adott mint az elmúlt évek bármilyen edzésterve vagy sziklázása. Jelentem: A tankot teletöltöttük!

2017. december 1., péntek

Rücsökmátrix a giant pródzsekt

A kettő nullról egy kis filozofálgatás hamarosan...

Fecó-laki találkozó

A hétvégén zajlott a már már hagyománynak mondható Győri éves mászós összejövetel Fecóéknál. Fecó iszonyat lelkiismeretességgel gyártja a nehezebbnél nehezebb bouldereket, leírásokat készít hozzá, telefonos applikációt - egy szó mint száz tökéletes edzés ez nekünk. Kész-szép és nehéz boulderek várnak a kis zugban. Általában a padlást 10 fokos hőmérsékletét idővel sikerül azért mindig kicsit feljebb tornászni a hangulat pedig szokás szerint a tetőfokon - nagy ebédekkel és sztorikkal, a gyerekzsivaj is nélkülözhetetlen kellék, évről évre ez a meleg családias hangulat fogad - amiért nem lehet kellőképp köszönetet mondani. Ez a hétvége mindig simogat. Az évek és együtt átélt élmények valami kellemes keveréke már már kővé szilárdította ezen kapcsolatokat. Minden évben történnek visszamondások, de azt kívánnám sose szakadjon meg egy ilyen hagyomány. Pár kép az idei dzsemboriról:
ha megy a mese...
Fecó és Hanna
széktámla? széktámla!
kék tányér a kék pulcsisnak
zöld tányér a zöld felsőhöz:D
Áronka első találkozása apa hülyeségeivel :D