2018. február 6., kedd

napi spekulátor: szabályrendszer változás

jól kivehető pontozás
Célkeresztben az olimpia! A többi sportágban nem tudom, hogy néz ki - nálunk a fejetlenségé a főszerep. Tavaly még felmerült, hogy a gyorsmászás mint a világrekord fal előtti időkben, egy random megépített falon fog zajlani (állj neki edzeni a standard-en hülyegyerek!) de ezt elvetették. Viszont kifinomult szabályzat még nincs. Még a kijutásra sincs pontosan megszabva, hogy mi kell majd - és lám lám az IFSC más területeken is észbe kapott 2017-ben. Volt ugyanis a versenymászásnak egy nagy hátulütője, amit Amerikában már több kisebb versenyen elkezdtek tesztelni évekkel ezelőtt, idén pedig már a hétvégén  tartott Nemzeti Bajnokságban is alkalmazták. Az amerikai szabályrendszer a következő: 4 boulder mindegyike 25 pontot ér ha megmászod, tehát az összegyűjthető pontok maximuma 100. A boulderben három zóna/bónusz fogás található melyeknek értékei rendre; 5, 10, 15 pont. A Top pedig egyértelműen 25 pontot ér. Minden egyes próbával 0.1 ponttal csökken a zóna és a Top értéke. 
Miért jó ez vagy miért rossz ez?
Ha létrehoztak egy új pontozási rendszert, érdemes feltenni a kérdést mi volt a régi rendszer gyengesége? Egyértelmű. Ha valaki egy Top-ot tudott mászni, de a többi boulderbe tegyük fel beszállni sem tudott, megveri azt a versenyzőt aki ugyan lehet nem mászott ki egy utat sem, de tegyük fel mindegyikben eljutott a Topra nyúlásig. Szerintem logikus, hogy az a versenyző az adott verseny legjobbja, aki a legtöbb mozdulatot képes végrehajtani az összes pálya alatt. Ezzel egy alacsony versenyző esélyei is nőnek ha egy ugrást nem tudott beadni és az a versenyző sem lesz utolsó aki csapkodta csak a Top-okat. Az amerikai rendszer nagy változása az IFSC szabályzatához képest, hogy csak két flash Toppal (50pont) hátrébb van egy versenyző mint aki az utolsó zónáig jutott csak minden boulderben elsőre.(15*4=60 pont) Érdekes nemde?

Na erre aztán mehet a szájhuzogatás, de igazából csak a mi "maradiságunk" a régi rendszer megkötéseihez való alkalmazkodás, miszerint egy megmászás az szent és sérthetetlen. A fenti 2018-as női USA Bajnokság érdekessége, hogy Flashima két elsőre megmászott, leflashelt boulderével az IFSC világkupa szabályzata szerint megnyerte volna a versenyt, de mégis második lett - mivel Puccio összességében több bónuszt/megmászást kotort össze több próbából.
Meagan Martin és Amerika. BigMac, Big walls. Az utak kétszer
olyan széles felületen mennek mint a világon másutt. 
Vezessük-e be itthon a rendszert? 
Ha abból indulok ki, hogy pl. az elmúlt két Gi Magyar Kupa mindegyikén elszámolták a döntőben elért helyezésemet, akkor azt mondom eszünk ágában se legyen egy bonyolultabb rendszerre váltani, ahol még a tizedesvessző is bekerül a képbe. (Ígérem többet nem fogjátok megkapni na!) De ha ezt a fajta kesergést félre teszem, szerintem az amcsi egy nagyon jó rendszer, ami átfogóbban értékeli a mászott teljesítményt, a megcsinált mozdulatokat. És különben is, mi változna? Patkánynak két cetlivel többet kellene felragasztania utanként, na bumm... :)

Az IFSC is vált. Látszik, hogy valamiféle szabályrendszer változás lesz kialakulóban, ami hogy egy két éven belül merre billen el még rejtély. A 8a.nu is tesz javaslatokat a pontozásra az IFSC-nek különben. Ami jelenleg megváltozott az IFSC 2018-as szabályzatában az az, hogy az értékelési sorrendben a megmászott Top-ok száma után, nem a Top-próbák száma jön, hanem a Zónák/Bónuszok száma. Ez az IFSC módosítás a második kritérium megváltoztatásával sem rossz szerintem. Ez is egy átfogóbb képet ad a mászótudásról.

2018. február 3., szombat

4. Rotpunkt mászóverseny

regionális blogtalálkozó
Érik a G.Bencés első közös trip is azt hiszem..
Szájmon Bi, a szervező Gabó és Buddha
Jegyezzük meg a Rotpunkt Egyesület Elnökének Abonyi Gábornak nevét, mert azon kevés ember közé tartozik itthon - akinek nem csak közösség formáló hatása van, nemcsak a hátán viszi az egyesületet, nemcsak a fiatalokat ösztönzi és támogatja nagyon volumennel, de olyan hatása van a médiára - amilyet itthon még nem láttál. Viccet és költői túlzásokat félretéve. 
Még egy hét volt hátra a székesfehérvári mászóversenyig, de már írtak rám régi ismerőseim - hogy a rádióban hallották a nevünket és hogy mászóverseny lesz, a fehérvári napilap előre lehozta a verseny időpontját és bemutatását, Gabóval fél órás TV-interjúk készülnek. 
A média habzott a falmászástól, s a szponzorok sem voltak restek. Tombolán kihirdetett Beal mászókötél, nehézségi nyílt kategória I. helyért szintén egy mászókötél jár, ziák, fejlámpák, köztesek, bérletek, belépők - egy szó mint száz: a kis fehérvári mászóversenyre valahogy több szponzort, támogatót, adományt sikerült összegyűjteni mint... nah ezt most inkább nem fejezem be.  WTF? Mármint ezzel a ténnyel nem lehet vitatkozni, hogy hány százezer Ft értékű tárgynyereményt osztottak/sorsoltak ki, ezen a vasárnapi délutánon - ami a mi csodatevő Gáborunk műve. Respekt! Szinte mindenki aki itt volt, valami kisorsolt nyereménnyel térhetett haza, nem csoda hát, hogy Győrből, Veszprémből, Százhalombattáról, Budapestről is érkeztek a fehérváriak mellé versenyzők az egyébként kb. 6 méter magas falra. 
A selejtező 2 óra mászóidőt jelent 4 útra, ahol minden útra kettőt lehet próbálni. Két 6b körüli és két 7a körüli út a mérce a döntőhöz, bírók számolják az elért fogások számát. Számomra az előző esti bandacsata ünneplése miatt kicsit kevesebb alvással telt az éjszaka, így az első mászások abszolút a hangolódásról szólnak, így kicsit el is linkeskedem félig és majdnem kicsúszok a megadott két órából, de végül '4 Top elsőre' amivel megyek a döntőbe. 
A verseny alatt ingyen masszázs persze itt is, zsíros deszkával végtelen teletömtük magunkat, úgyhogy én valahogy kókadtan pihentem a döntőig. 
Döntőben izoláció, a tavalyi elmondások szerint eléggé boulderes döntőket építenek, a verseny előtt azt tippeltem Eszter élőshow-jába, hogy aki eljut a plafonig, az valószínűleg dobogós - és végül ez be is igazolódott. Többen szopódnak ki az első akasztásnál, szegény Nimródnak nincs sok esélye átérni a fesztávos utat. Buddha plafonig mászik, én egy kicsit tovább, Zoli még tovább. A verseny valahogy inkább a szeretet mintsem a véres szájú mászás jegyében telt, jól szervezés, jó problémamegoldási hajlam, nekem abszolút pozitív a mérleg. Minden versenyből lehet persze tanulni valamit a szervezőknek is, de a Rotpunktnak ezen a téren már nem kell sokat. Respekt again! Beszéljenek Éva képei: 
hamár vicsorgás...
..akkor Ferkó verhetetlen
Gerecse SE legfiatalabb versenyzője
Áron élvezi? :)
valami melegítés
Csutorás Úr, a fehérváriak egykori motorja
életképek: a fáradhatatlan generáció
a már kicsit fáradtabb generáció

Nagy reménységünk 2.0 Tusnádi Nimród
Kriszti
selejtező még mindig
Ferkó gyúr a cseppköveken
Gabika izolációból végignézi a döntőt??? :D
Döntö, kis bezsálló boulder, avagy végig boulder?
a következő akasztásban sajnos lefőztem magam
Ezt majd tedd el valami viccesbe Soma!
4.Rotpunk Nehézségi mászóverseny

2018. január 31., szerda

napi spekulátor: edzéselméletek

"Inkább néznék szembe megválaszolhatatlan kérdésekkel, mint megkérdőjelezhetetlen válaszokkal."
Richard Feynman

Nem tudom mennyire vagyunk elveszve a különböző edzéselméletek világában és korában, de tény ami tény - már nem csak a pro edzők prezentálják az alábbi állítást, de széles körben is egyre népszerűbbé válik: A plafonok áttörése és új fokozatok elérése különböző edzésmódszerekkel, eszközök használatával, nyújtással, formaidőzítéssel, alapozással és rendszerességgel érhető el a leggyorsabban. Egy japán boulderes versenymászó instáján találtam az aranyköpést, miszerint az alapozási időszak 75%-a nem mászás jellegű edzés, de a versenyszezon alatt is 40-50%-a az edzésidőnek mászócipő nélküli tevékenységekkel telik. Mennyit változott a világ? Amikor Güllich (nevezzük a sportág nagyapjának) megírta a Sportmászás ma című klasszikust (ezt meg nevezhetjük a Bibliának-a maga egyszerűségeivel) teljesen más koncepció élt az emberek fejében arról, hogyan lehet mászásban fejlődni. A '90-es évek legnagyobb mondata (és tévhite?) lehetett az alábbi állítás: "A legjobb edzés a mászásra, maga a mászás."
Ez a félsoros mondat annyira összetett és bonyolult, valószínűleg minden mászónak meglehet róla a saját véleménye. Hordoz sok igazságot, de számos bizonytalanságot is. Ha jól akarsz sziklát mászni, ahhoz nagyon sok sziklamászás kell, ez tény. De a mondat azon része: "legjobb edzés a mászásra" - ha ezt helyezzük górcső alá, akkor már nem biztos hogy a puszta mászás lesz a leghatékonyabb módszer. Talán pont maga Güllich az egyik elsődleges ellenpéldája ennek, építeni kellett egy eszközt, egy Campus Centerről elnevezett boardot, ami felerősítette az első 9a-ra az Action Directre. (Jó jó, lehet hogy dátum szerint Ben Moon-é az első - de ahogy észreveszem a mászótársadalom őt egy kicsit angolosan átsütött bikacsöknek tartja, aki nem tud versenyezni a nagy Legenda és Ősapa képével. Egyébként ebből a kérdőjelből kíváncsi vagyok mikor egyenesedik felkiáltó jel. De a márka is megszopatta szegény Moon-t. A márkát nem érdekelte, hogy minek mi a fokozata - csak a kunsztban legyen rajta a RedBull-os csuklópánt. Szerencsétlen Moon Angol földjére kit hoznak ha nem egy Németet, az egyetlen aki jó eséllyel fel tudja magát boulderezni a már már 9a-nak rebesgetett sportúton. Aki nem máshol edz mint ahol a legnagyobb a Güllich kultusz, Nürnbergben. Így hát ennyit a felfokozásról, marad az 8c+ bocsi Ben.) De a nagy kitérő után ugorjunk vissza az eredeti témához.
hát kimondattatott
Szóval akkor ez lenne a tény? Egy világkupa szintű mászó számára a legjobb edzés mára már nem maga a mászás? Talán ez sem állja meg a helyét. 
Nemrégiben volt Benke Balázzsal egy érdekes beszélgetésünk, ami hetekig maradt a fejemben kicsomagolatlanul, majd egyszer csak rám estek az ebből fakadó gondolatok. Zupi kapcsán merült fel, hogy az ő neve után általában a párbeszédben szokott lenni ilyesmi, "jajj de hát ő Zupi" vagy "ja hát megfogod azt lehúzod". Nincs ott mögötte az hogy jajj hát ha erős vagy úgy könnyű mégis van valami ilyen hordaléka is ezeknek az elharapott félmondatoknak.
Magyarországon nem divat erősnek lenni. Kicsit azt látom az itteni mászókban valahogy az a kultúra van beleégve, hogy ha tehetségből mászol és ügyes vagy meg szépen lépkedsz és nem jön el a lábad a falról az igen! De jaaa ha erős vagy, hát úgy könnyű. Senki nem meri felvállalni, hogy erős - inkább elkenik hogy a béta jobb vagy technikásabbak mászók lettek.
Miért érdemes követni a pro mászók instagramját? Nagyon sok érdekes edzésmódszert látni, a japán team-en keresztül, az amcsikon át a hardcore sziklás arcokig. Az insta egy érdekes ablak arra, hogy belenézhess a világ elit sportolóinak életébe az ebéd utáni sütievésüktől kezdve a kemény edzésig. Patxi Usobiaga történeteit nézve gyakran találni érdekességeket kis faláról. A videóban látható hátsó system-boardról rengeteg edzős sztorit tesz fel Patxi, aminek lényege hogy elugrasz egy mozdulatra és gyorsan visszateszed a lábad egy kis lépésre, majd újra ugrasz/nyúlsz de úgy hogy mindenképp eljöjjön a lábad és precízen vissza kelljen tenni. Érdekes önfejlesztés ez is, megtanulni minél gyorsabban és pontosabban visszaszúrni a lábat a falra, ha már eljött - márpedig ez a legjobb mászóval is megesik. Sok út vezet fel a hegyre, mi pedig itthon valamiért úgy gondoljuk, hogy a technika címszóval felvértezve lehet a legtöbb tiszteletet összeszedni egy megmászásért. Ha ez tudat alatt is lenne bent a mászók fejében, én a legtöbbször ezt látom - és nem gondolnám, hogy az elgondolás helyes.

Markó Petinek hála lett pár megörökített megmászás a moonboardról. (Go Big or Go Home 7C, Bubble gump 7C, )
legközelebb valaha egy benchmark 7C flash-hez



2018. január 24., szerda

Bandacsata - We are climbearth!

Nagyjából egy héttel a verseny előtt,  a regisztráció utolsó napjainak egyikén Zsófi megkeresett indulok-e a bandacsatán mert nagyon emberhiányban vannak Papírral. Ez a hír nem is jöhetett volna jobbkor, erre természetesen csak Igennel lehet felelni. :)
Mostanában sokat próbálok tenni az állóképességemért, a maxerőmet pedig hellyel-közzel ideálisnak érzem, gondoltam lemegyek kedden kicsit átmozgatni az Ujjerőbe. Ebből életem (ha lehet egyáltalán ilyet mondani) legmotiváltabb edzése lett. A bemelegítés után én is feltelepedtem a moonboardra, ahol félelmetesen kijattosodott arcokat látni mostanában. Applikációk világítanak mindenhol, sokszász 7a itt, ezer 6B ott, masszírozza mindenki a fokozatait. Én már nem csak ziát csórok (köszi Markó Peti egyetlen hű és igaz szponzorom!:D) de applikációt is, mászok mindent a többiek után ami tetszik, próbálok flasht mindenre. Persze volt egy saját applikáció szerzési kísérletem is, de sajnos Krumpli (így becézik barátaim a kis butaokos telefonomat) úgy döntött nem kompatibilis a Moonék programjával.
Először sikerült több mint két órát moonboardozni Petiékkel, majd amikor már hulla fáradtan motiváció nélkül, kifacsarva a továbbiakon gondolkodtam - este 9 magasságában beállított az esti műszak: Tóth Robi és Háger Balázs képében. Jézusisten gondoltam (jó) hangosan... bebújok drága barátaim motivációjának szárnya alá és mehetünk is fölfelé. Lement még 2 óra moonboard sesh, ekkor jöhetett a "cici.crossfit" - így hívom a cicicampuson kevéspihenővel végződő gyakorlatsorokat. 32 db 6C-7B+ boulder ment le ezen az egy edzésnapon, ebből 20 7A feletti - jó része flash, (ekkor született meg az 50db cél is egyébként.) de vissza a Versenyhez. 
Olyan gatyán lettem ettől a naptól, hogy másnap a kezeimet se nagyon bírtam mozdítani, így több edzés nem lett a héten szombatig. Próbáltam nyújtani a vállakat amennyire csak bírtam és engedte a fájdalom.
azt hiszem ezt csak Zsófi mászta meg
Papír egyetlen bouldere amit nem adott be
Ha Háber akkor Héber, Júdea és ujjerő
Egy jó Kárpáti Mano
Kevés alvással kissé fáradtan indult a szombat reggel. 3. csoportba kértem magam, a helyszínre érve mondják, hogy Zsófi bitang kemény volt... az összes bouldert lenyomta a csajoknál és első helyen van a csapatunk. Ez Papír után sem volt másképp, ő 13 bouldert mászott meg a 14-ből, mindegyiket Flashre! 
Az utóbbi években már szerencsére lett annyi rutin és tapasztalat, hogy nincsen boulderversenyen semmi féle izgalom bennem, ez alól a mostani érdekes kivétel lett. Az hogy csapatban mászol, engem igazán motivált - hogy ne húzzam le a másik két elég kemény versenyzőtársamat, bár ez a gyorsmászásnál csúcsosodott ki igazán. 
A selejtező részemről 12Toppal zárult, ezzel fiúk közt a 4. lettem összesítettben. Papír meghúzta sajnos a selejtezőben az egyik ujját, én pedig (naivan) azt gondoltam lehet visszalépünk és elkezdtem chillesíteni a délutánt. De pépör egy jó nagy szunyóka után hatalmas motivációval az arcán csak annyit mondott: "Kurvára bele kell adnunk mindent!" 
rehabilitációs szekció
kisorsolják a középdöntő futamait
A középdöntőbe jutott 6 csapat közül sorsolással döntötték el, kik jutnak be a döntőbe. A mi együttesünk az erősödő fiatalságot kapta; Bakurecz Ádám, Táborosi Kopé és Benus Adél képében. 
A középdöntő úgy néz ki (10perccel a kezdete előtt én sem tudtam pontosan hogy néz ki), hogy a lámpa zöldre váltásakor a két fiú versenyző elindul a gyorsúton egymás mellett - ez két tökéletesen egyformára megépített boulder-, majd ha mind két kézzel megcsapták a Toppot elindul a lány versenyző és utolsónak a második fiú versenyző zárja a kört. Amelyik csapat tagjai először fejezik be mindhárman a gyorsmászást azok nyerik a kört és két nyert kör kell a döntőbe jutáshoz. 
Na nekünk az első kör úgy nézett ki, hogy Zsófinak balszerencsésen lecsúszott a lába és nem tudta végigmászni az utat. Láttam az arcokon, hogy most muszáj felszikkadnunk, nem hibázhatunk többet, de gyorsnak is kellene lenni persze. Sikerült is megnyerni egymás után az ezt követő két fordulót, elég izgalmassá téve a középdöntő végét. :)
A döntőbe jutott további csapatok;
Júdea Népe front: Kucsera Lenke, Rádai Gergő és Háber Balázs
Nagymama titkos lekvárja: Komjáti-Szücs Gabi, Joli és Balogh Zsolti.
Egy jól elkapott fotó, elúszott a remény?
Visszatért a remény!
párbaj
Igazából a selejtező után tartottam egy nagyobb, egy órás pihenőt, de lényegében végigmásztam az egész napot. A tavalyi elcseszett döntőzéseim azt mutatták, hogy egy jól megnyomott selejtező után, nagyon nehezen melegedek vissza, viszont megerősödtem már annyira, hogy egy 5 órás edzés végén is tudjak magamhoz mérten kemény lenni. Így nagyjából végig másztam finoman a középdöntő és döntő közötti időszakot és végre nem hidegen kellett kimennem a döntőbe. Utolsó mászója voltam a versenynek, nagyon vártam már azt az egy próbát a közel 50 mozdulatos körön. Ez az utolsó felvonás, egy végtelen endurance - felmászások lemászások, könnyebb nehezebb boulderek benne - jobb és rosszabb pihenőkkel. 
Hábert nem lehet lefotózni úgy hogy a falon legyen a lába.
Elleng itt, elleng ott.. de végül fentmarad :D
Zsófi a döntőben is legtovább jutó női versenyző
életképek1: A háttérben láthatjuk Benke Balázst, aki a fehérjebevitel után egy
kis B vitaminnal is áldoz fáradt bőréért! Dicsértessék!
Életképek2: miközben Papír tovább jut mint bárki, jobbra megfigyelhetjük
a középeurópai mászóversenyek bíróinak egy tökéletes példányát: Vörös Tomi!
Már megint leng... ezt nem hiszem el.
Gyorsabban ment el a jatt mint vártam, de pont addig is sikerült elveretni mint tippeltem (29mozdulat). 4. legerősebbet sikerült menni a döntőben is úgyhogy nem húztam le túlságosan a csapatunkat és megnyertük a versenyt!!! Buday Lili tortája még mindig nagyon finom és végre egy új bérlet birtokosa vagyok, szóval kezdődhet a beast móóód! :)
Az egyetlen amit nem is értek, miért csak ez volt az első Bandacsatám?!
Egy éhes száj gondolatai:
"adjunk teret a kajaflashnek... ideje megnézni a tortát!"
A fényképek Ghimessy Attila, Vörös Tomi keze munkáját dicsérik!