2009. július 14., kedd

Feel the difference

Áldom azt a percet, amikor még lefekvés előtt beléptem msnre, hátha majd valaki ír valamit. Aztán megjelent a jobb alsó sarokban a Mitnik üzenetet írt felirat. A válasszal habozva gyorsan átgondoltam, mit csinálnék szívesebben, minthogy egy hétvégét Adlitzgräbenben töltsek el? - Hát persze hogy semmit! Pénteken este kicsit későn értem haza, (vagyis inkább szombaton korán), reggel pedig már az 5:15 .kor indult a buszom Pestre. Népliget, villamos, minden a papírforma szeritnt. 8 kor találkozunk egy parkolóban, majd egy kis pakolgatás után, már az autópályán száguldottunk. Józsit már régebbről ismertem, Gábort is néhány versenyről, de Takács Anitával és Kismarczi Gergővel még nem volt szerencsém együtt mászni. DJ Józsi nyomta nekünk a zenét, s meg kell hogy említsem volt szerencsénk egy két igazán szép remekműt is hallani...(Back to Work) Amikor a falak közelébe értünk, még pislogni se mertem, nehogy lemaradjak valamiről. Még sose másztam errefelé, így nagyon nagy élmény volt. A helyből sugárzott az energia. Vagy az is lehet, hogy csak a meleget engedte ki a szikla, mindenesetre én nagyon élveztem. Mindenkinek megvolt a maga projektje, terve, én viszont semmit se tudtam, és úgy indultam el, hogy minnél több utat akarok mászni, könnyebb nehézségekben, és semmi nehezet nem akarok megpróbálni. Ez persze nem sikerült, de örülök is, hogy hagytam ott valamit legközelebbre. A mászást Anitával kezdtük, s egy ötösön akartunk melegíteni. Az út a Maria Trippel Weg névre hallgatott, és szerintem talán picit alulértékelt. Józsi is idesandított, és kitalálta hogy valami nehezebbet akar mászni, ami nem is baj, csak a választás volt a rossz. Nem vagyok finnyás mászó, de az ilyen törös, karsztos mészkő nem túl csábító számomra. Fogalmazzunk úgy, utálom. - Na Bálint ha nekem megy te is kinyomod. - gondolkodom, jó én biztosítalak. Így találtuk meg a hely legcsúnyább hétplusszát. Miközben Mitnik elkezdett mászni, egy ujjabb magyar delegáció érkezett, Dede Laciék személyében. Sajnos ez az út, kifogott Józsin, amit nem is csodálok, hiszen a kulcsrészen két méterrel a köztes fölött kellett egy kurvanagyot nyúlni, egy kétujjasba. Nem látta át a kulcsrészt így több próba után sem sikerült. Felmentem addig, ameddig Józsi tudott, ám itt én is meghökkentem. Az a nyúlás nem volt kicsi. :D Én is többször nekimentem, és fejben összeszedtem magam mire sikerült megcsinálni. Nagyon hosszú és kemény út. Eztán Józsi is mászta (meg), és Anita is próbálta. Visszamentünk a Strßenwand falra. Itt én belepróbáltam a Streetfighter nevű 7c be, amit végig is mozogtam, de egyben nem lett meg. Az egyik akasztás para. Anita bíztatására kinyomtam a fal leghosszabb 7+ os útját, a Frisch geschottert. OS. Nagyon szép út, Gergőnek hála született a mászásról pár fotó. Nagyon szép út volt, mindenkinek ajánlom aki arra jár. Eközben Gábor és Józsi egy kilencest projekteltek, Marci pedig egy fantasztikusan szép 8a+ -t. Mi Anitával másztunk még egy 7+ -t, a Fahrkarte ins Jensits-et. Nagyon kemény út, irtópici fogásokkal. Én pont csak a végére értem oda, amikor egy cseh srác, ha jól emlékszem harmadik kísérletre nyomott le egy 8c -t. Láttuk a szintet. Visszamentünk a Straßenwandra, ahol Marci azzal fogadott, hogy próbáljam meg az útját. Sok bőr nem volt az ujjaimon, és fáradt is voltam, de belementem elölben. Mondta a bétákat, a trükökket. A tetjén egy szép állóképesség-teszt található, ugyanis olyan 6-7 mozdulat jön, ahol egyáltalán nem, vagycsak a nagyon kemények tudnak ziázni. Cak-cak, csak küldeni lehet. Az utolsó méterek kifogtak rajtam, kicsit bánom, de remélem legközelebb újra tudom mászni, és ki tudja, talán egyszer be is akad majd. Megtisztítottam a fogásokat, majd a kezemet is. Eljött a vacsi ideje. Megvártuk míg mindenki elment majd gyujtottunk egy kis tüzet, és hangulatos sütögetés vette kezdetét. Hiába figyelmeztetett Marci előre, én mégsem hoztam elegendő ruhát, (lásd. pehelykabát) számomra kicsit csípős volt az éjszaka. A sziklák valamennyire nyomták ki a napközben bevett hőt, így egész elviselhető volt. Anita nagyon rendes volt, és kihúzódott szélre, hogy én középen tudjak aludni, (alias az én hálózsákom volt a legszarabb), így kétoldalról is melegítenek valamennyire. Bebujtam a hálózsákba, majd filmszakadás. Egyszercsak reggel van.

Kicsit kifordítva: a gyöngyszem és mi :)

Megreggelizünk, majd újra hátramentünk a bemelegíteni. Heteseket mászogattunk egész nap, no meg sikerült egy 6c+ OS is. Liebling der Schwerkraft. Szeritnem a legszebb mászásom az egész hétvégén a Lux Line hetes volt. 22 méter, áthajlás, lyuk, reibung, no hand rest, nagy köztestávok. Megpróbáltam még egy 7b, ami nem jött össze, de itt is összeállt a kép, szóval szerintem még akármi lehet belőle. Végül a saját projekteket, senki se tudta megcsinálni, de mindenki egy picit közelebb jutott hozzá, ebben biztos vagyok. Ha jól tudom Gábor mászta a legkeményebbet: King Kong 7a. (VIII) szép út. Bár a hazaindulást, sötédedésre terveztük, már mindenki elfáradt, és korábban elindultunk. Marci nagyon rendes volt, és elvitt a Népligetig. 2 kor már én is a -jól megérdemelt- "igazak álmát" aludtam. Sajnos lefürödni megint nem sikerült, bár nagyon vágytam egy forró kádra.
Sokmindenről beszélgettünk a hazaúton, s még a Balaton Soundra is kaphattunk egy kis betekintést.
A kocsiban tudtam meg, hogy már a második 8b+ született meg az idényben! Így van! Dede Laci kimászta a Deadline X+ utat. Ezúton is gratulálok neki.
S ez egy átvezetésnek jó is volt, nézzünk körül a nagyvilágban.
Megesett Kínában a világbajnokság. A tippem bejött az első a szálkás-e vagy?, képen látható Patxi Usobiaga lett, míg a csajoknál a kedvencem Johanna Ernst. A második férfiaknál Adam Ondra, harmadik David Lama. A középdöntőbe szinte csak úgy lehetett bejutni, ha a mászó mindkét selejtezőúton Topot nyomott. Ez vagy azt jelenti, hogy a mászók igen kemények lettek...vagy az utak voltak világklasszis szinten gyengék. De ez nekem kicsit sokkoló hatású volt, hogy pl. Usobiaga egy toppal, és 1 méterel a top előtti kiesésével a 12. helyen ment csak tovább. érdekes minenesetre.
Boulderben egy orosz srác nyert, ami az érdekessége, hogy mindössze 3 éve mászik. Alexey Rubtsov ról van szó. Magyar érdekeltség: Tódi a 10. lett új magyar rekordal.

Elterjedt egy hír, miszerint Sharma egy 100m 8c flashen felbuzdulva jelentkezett a Chamonixi világkupára. De nem is az az érdekes, hogy 7 év után újra indulna versenyen (világkupán), hanem az hogy ott lesz a világbajnok Usobiaga és a szintén kemény Ondra. Ez lett volna az első köteles verseny, ahol végre a három kalsszis összemérhette volna az erejét. Sharma mégse ment el, Usobiaga nyert, Ondra az 5. (Székely Gábor 28.), nőknél Johanna Ernst első természetesen. Tódi a 15 méteres falon nyomott egy új magyar rekordot: 7:93, míg csapajev (jól hallottátok) 47 évesen bejutott a legjobb 16 közé, végül a 14. lett. (idő 14:45)

a verseny beszámolóit a zia blogon, vagy a szikla.hun megtaláljátok Törppapa tolmácsolásában, egyedi stílusával fűszerezve. Nekem tetszenek. :P

Holnap befejezem a munkát, és végre nekem is elkezdődik a szünet, bár ahogy számoltam a heti 4 mászónap így is megvolt. Gáborék svájcban, Józsiék Arcoban nyomják, szóval csak kamenin emberek!!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

olvassa el az egesz blog, nagyon jo