2009. július 26., vasárnap

Csak egy telefon..

Marci telefonál, s nemet tilos mondanom. A Harry Potterre is félre voltak már téve a jegyek, szóval oda is el kell menni. Mikor hazaérek rápillantok az órámra. Fél 2 is elmúlt. Tesómat felkeltem, hogy keltsen fel reggel, mert anya most direkt kiírta, hogy nem fog. Persze tesóm nem kelt fel, viszont nagy nehezen nekem sikerül. Az óra épp elütötte a hármat. Gyorsan összepakolok. Csak a legszükségesebbeket viszem. A buszon Pest felé végig alszom. Marciékkal a Népligetnél találkozunk. Jó ez a második Adlitztúra, új embereket is megismerhetek. Kuna Ági, akinek már hallottam mászásairól egyet s mást, Robi, Krisztián. Az utat odafelé végigalszom, mint legutóbb. A szerpentinen ébredek fel. Mikor megérkezünk, ismerős cseh arcok fogadnak. Bemelegítésnek a 100 Jahre Einsamkeit nevű 6a+ választjuk. Marci, Ági, majd én is kinyomom. Szép út bár egyszer kétszer el kell benne gondolkodni. Ezután kicsit nehezebb vizekre eveztünk, olyannyira hogy én nem is mertem belemenni. Marci egy brutálisan hosszú 7a utat mászott ki. Ági is mászta, én addig gondolkoztam hogy miket másszak. Közben Marci majdnem kinyomta a Bloc rockin' beats 8a+ os utat. Megfagyott az ereimben a vér. Egy mozdulat hiányzott, csak. Már minden benne volt. Ági mászta a King Kongot, ami meghozta a kedvemet, nekimentem és sikerült is kinyomni. A végén már nagyon eldurrantam az akasztásra, de azért beakadt. Ezután elmentem mászni a Larifari utat. Azt mondják ez itt a fanatikum, és mindenkinek mászni kell mindenképpen, aki itt jár. Törlesztettem adósságomat falshben sikerült is ez a szép, hosszú VII-. Eközben a Straßenwand falnál egy bizonyos Kismarczi Gergő történelmet írt. Kinyomta a mumusát, mely már április óta projekt volt. Hatalmas respekt!
Ági a King Kong no handjénél
Nagyon sajnáltam, hogy lemaradtam erről a mászásról és nem tudtam felvenni. Ezután én kezdtem el próbálgatni a Panem et circenses VIII+ os utat. Nagyon megtetszett gyönyörű boulder van a tetején. Sajnos a tetején sokminden vizes volt, szal nem nagyon erőltettem a megmászást. Volt ugyan egy esélyes kísérletem, de nem jött össze. Nekem legjobban ez a Straßenwand fal jön be. Robi is keményen próbált egy 7a+. Sajnos megint hozzám kell igazodni, jobban mondva a 10:50 es uccsó buszomhoz. Annyira fáradt vagyok, hogy végig alszom a hazavezető utat. Marci egy gentlman, elvisz a Népligetig. Már a buszon tervezzük Gáborral a következő mászsásunkat, s most végre kimondhatom; ennek bizony a helyszíne a Kis-Gerecse lesz. :D Lassan letellik az idő, s úgy néz ki elbukom a fogadást. Még egy utolsó (éselső) próbálkozzással a Ringbe szállok, hogy megmásszam a Nazgult. Gáborral most úgy néz ki keddtől kint is alszunk, mondhatnám, amíg meg nem lesz...:P

2 megjegyzés:

Nándi írta...

HÁÁÁÁÁÁÁ - ha elmarad a Nazgul OS csúszik lassan a pocimba a rekesz söröd!:D

Izer Bálint írta...

ha nem is OS, de azért beakadhatna...:D:D:D