2010. november 7., vasárnap

Good bye geri!

Idén egy jó kb. 15-16 nap geri után, számomra véget ért ott a szezon. Volt még egy kis dolgom, a Tikos-falon. Dobpergés: (prrrrrr) lehull a lepel. Jövőre kinittelésre kerül a "Generation P". A út neve egy Viktor Pelevin által írt könyv címe. Első mondat: "Egyszer tényleg volt Oroszországban egy gondtalan ifjú nemzedék, a nyár, a tenger, a nap szerelmesei, és ez a nemzedék a Pepsit választotta." Noshát ez a Pepsi generáció. Nem szeretném túlragozni a dolgot, elég az hozzá, hogy minden a Dáridó hajnalig levelezéskor kezdődött. Oszi így fogalmazott: "Volt egy próbálkozás az Efa és a Dáridó közötti részen, jó nehéz, de senki nem foglalkozik vele... Ezt meg lehetne próbálni!"- nekem nem is kellett több, s már mikor a DH-t taknyoltuk szembesültem: ez a jövő. Egy teljesen sima fal, milliméteres fogásokkal. Teljesen az én stílusom; rövid és megkéri amit megakar. Nos az alja teljesen megegyezik a Dáridóéval, de nem az alján lévő kis nyúlás lesz a kunszt, hanem a második köztes után elkanyarodunk balra, és a szürke táblán egyenesen fel. Nos már ki is néztem az Alpintrade-s kétpontos standot és a nitteket. Bár akadtak kételyek, amikkel még nem vagyok tisztában. Semmi kép sem akarom, hogy a későbbi próbálkozók, esetleg ki tudjanak menekülni az EFA standjába. Bendi mondta, hogy ő például nem rakna be egy új standot, akkor már szinte 70cm erenként lennének, egy olyan helyen ahol egy szezonban megfordul 10 mászó. Szóval az EFA kizárva, maradt az új stand lehetősége, ami esetleg teljesen direktben tolná le az utat. A második eset hogy a legvégén használjuk a dáridó oldalhúzóit és úgy menne bele a dáridó stanjába. Nos utóbbi, amilyen ütemben most fejlődök, talán két-három év lenne még, direktben... hát nem tudom. Pucoltam drótkefével amit csak lehetett, de nem bukkant fel a moha alól semmien perem. Még csak egy rosszabb reibung se. Küldtem a szürke táblát, szerintem az jövőre beakadhat egyben. De lentről egészén és ha direkt menne a kiszállás... hát. Majd a jövő eldönti.

Nem kevés cikizést kaptam emiatt, úgyhogy anyát muszáj lesz leállítanom.. :)
Már péntek este felmentem Gabohoz Székesfehérvárra. A fogadtatás egész szívélyes volt, a bejáratban nekem esett egy rottweiler, hanyatt estem és a hasamtól így is pár centire koppant össze a fogsor. Reggel Gabo megfőzte a Segafredot, Quimbit hallgattunk, és Ondra videót néztem. Bárcsak minden nap így indulna. Diszkont-drótkefe, piac-péksüti. Irány Geri! Fehérvárról öten mentünk, csatlakozott még Fidi (gondolkodunk a Gabikácskából levált kácska bencenéven) és a csajok. Dunaújvárosból egy Bölénycsorda, Szegedről pedig a kukorica gyermeke, Bendi és barátnője érkeztek.
Zita fát mászik :)
Ezer ágra süt a nap, igazi megmászós idő. Elég erősnek érzem magam és sokat gondolkodom belemenjek-e a Sarlatánba, végül attól teszem függővé, hogy meg tudom-e mászni a Portland, Dorsetet elsőre. A zombi falon melegítek, majd belemegyek. Egész jól adja, gyönyörködök micsoda formakincse van a sziklának itt, ám az utolsó akasztás felett lévő peremnél elfogy az amit mászós-berkekben csak úgy hívnak állóképesség. (avagy az izer fóbia) Sikerült egy nagyot zakózni, háttal érkezve fejjel lefelé. Elég amatőr hiba volt.
Lehúzzuk a kötelet. Gabo a mellette lévő Jancsi útját mássza. Kácskáék a 23 karátos udvarban. Időközben megjön a komáromi brigád Pali vezetésével (A tekintet alázatossá szelidül).
Bendi letudja a bemelegítést, jöhet a Sarli! Az első három próba nagyon brutál. Láb Sharmasan ki, majd vissza. Nagyon lazán beszél az útról. - Bálint ha meg tudom fogni azt a peremet, és visszateszem a lábam, akkor megmászom az utat, csak ezen múlik.
Beakad a perem és vissza a láb. Behúzom a kötelet.Minden megy statikba az alján. Majd nyúl le a harmadiknál, de egyből szólok hogy pihenjen a "nagy" peremben, amit nekem is meg kellett volna tennem az esés előtt. Minden oké, a fenti pihenő is kipipálva. Oldalhúzó, lyuk, zseb. Már a repiben van. Én már lent ugrálok örömömben és mondom Gabónak- s i k e r ü l t !
Nemsokára felér, nekem is nem kis kő esik le a szívemről. Tudom, mi, munka és mi áldozat van ebben. (Egy nap geri oda vissza 500kilcsi másról ne beszéljünk)
Kukorica gyermeke, az alföld szülötte megmászta a Sarlatán 8b -t.

A youtube kicsit gecizik velem, így regisztráltam a vimeora, itt talán minden ok lesz.

Hátramegyünk. Kácska a Banán és sört, én a projektet. Már korom sötét mire kiszerelek. Gyönyörű csillagos az ég, még egy műholdat is kiszúrunk. Visszaúton leügyezzük a 8000 fingerboardot, úgy néz ki a srácok is rákattannak a peremre.
Részemről pedig. Hát itthon keresgéltem 8a-n. A portlandet csak oda felírták vagy 20, hogy megmászták, de szerintem ennyi vagy kétszer ennyien vannak akik valójában megmászták csak nem tudok róla. Nem éreztem, nem ez így hülyeség,- nem láttam túl sok értelmét belemenni a Sarlatánba. Igazából kicsit kicseszett velem a sors. Az Ákossal lévő svájci tripre vagy egy hónapja készültem, de most kiderült végül hiába. A maxerőm egekben van most, de az állóképességem, egy VIII+ ra nem elég. Akkor megkérdezném miért akarnék én Sarlatánt mászni??? Na ezért nem másztam a Sarlit. Elég erős vagyok, és már a mérleg mutatja hogy jön fel az izom. A minden este 100 pullupok és a betartások nagyon adják. Úgy érzem elég jó ösvényen haladok most, és ha májusig meg tudom tanítani ennek az izomtömegnek, hogy mi is a mászás... nos akkor talán "balról-jobbra"... :)

6 megjegyzés:

gábor írta...

Generáció P :)
Vetnék rá egy-két pillantást ;)

Grat Gabónak!

Izer Bálint írta...

ohh ajánlanám a figyelmébe! :)

Pali írta...

A videódat lenyúlták a zsidók...
citerázz rá egy saját zenét :D

Izer Bálint írta...

dolgozom az ügyön..

barna írta...

grat bendinek a sarlatánhoz ám azt megjegyezném hogy az úrnak ama 3. évezredében járunk....

Izer Bálint írta...

jólvan már fáradt voltam..:D javítva!