2011. február 11., péntek

Kávéház

Charlie-t hallgatok, régen emlékszem kazettán rengeteget hallgattam, most is egészen megigéz a zene. A suliban átgondolom a mozdulatokat, és fejben sikerült is megmászni kétszer. (Háromszor leestem) Az a baj, hogy a padekkel stoppolni gáz, a buszok pedig igen gázul jönnek. Mindegy úgy döntöttem, nem érdekel, fogtam a fejlámpát és nekimentem az éjszakának. Jobban mondva tudtam, hogy ez egy fejlámpás mászás lesz.
Gyorsan hazarohanok a CNC után, majd krumplis tészta. 3-kor már buszon ülök, alszok is hiszen másfél óra az út. Már Zircnél vagyok mikor egy Bakonyoszlopi osztálytársam felhív:
-Te Bálint biztos kijössz most mászni, mert hallod bazz kibaszottul mindenhol pocsolya van, itt kurva sok eső esett.
- Ne aggódj, Mroczna. -válaszoltam.
-Tessék?
Jah elfelejtettem, hogy Ricsi nem beszéli ezt a nyelvet.
-Ööö, kemény a pöcsöm. - ezt már ő is érti.
Gyorsan gyalogolok, hiszen hamar sötétedik. Amikor megyek le az árokba újból esni kezd, de nem igazán foglalkozok ilyesmivel. Az elmúlt héten gondolkodom. A suli számomra csak egy színházzá vált, néha random előhúzok szerepeket és azt játszom. Nagyon élvezem. Nyilván mások is amikor hallom a hátam mögött, képzeld ő volt az. A haverok meg, - Bálint király hogy fényt vittél a suli életébe!, vagy -Dejó hogy végre valaki felvillanyozta a helyzetet. Persze nem olyan vicces amikor belépsz a tanáriba, és 80 tanár néz rád úgy mint egy patkányra. Csak a tesi tanár röhög a sorokban; végre egy fasza gyerek. Még Németországban is lett út elnevezve az esetről: alább látható.

Ott állok a patak partján és nem vágom mi van. Nem tudok, vagyis merek átkelni. Olyan 20cm jeget látok, itt-ott lukas és látni ahogy folyik a víz. Félek átmenni rajta, nem lehet jó érzés beleszakadni. Leveszem a padet a hátamról, a hasamhoz fogom, és rárepülünk a jégre.
A talaj teljesen átázott, alig bírok fölmenni, minden lépésnél kicsúszik a lábam. A Bodrinál majdnem elmondok egy miatyánkot, s hirtelen rájövök itt ma még mászni fogok. Az eső esik, de a fal teljesen száraz. Melegítek ezzel azzal kedvemre. Énekelek, végre szabad, bár most zavar, hogy zavarom a természet tökéletességét. Már múltkor kinéztem egy könnyű, szép utat, a Lowrider beszállófogásaitól egyel balra, de akkor havas volt a kiszálló. Egy fa mellett megy fel lehetetlen eltéveszteni. 6B+ adtam neki, s a "Tantestületi" nevet. Majd kezdődik a tánc! Az első próba egy hihetetlen nagy káromkodással végződik. Majd hangosan elbeszélgetek magammal. Miért jöttél? -A Big Sziti Lájfért jöttem. Nincs mit túlragozni. A második próbánál kunsztfogást úgy megszorítottam, hogy éket tettem volna el belőle. Végre megtört a jég, megmásztam.
Egyel odébb pakolok, és elkezdem csapatni. A projekt ezúttal: Ha nincs ló, a kutya is jó. Sok próba megy el benne, már teljesen sötétben nyomom a végén. Az utolsó előtti mozdulatig sikerül eljutnom egyben, nagyon lefárasztott. Végül elered úgy igazából, s kimenekülök a völgyből. Van fuvarom Zircig, s este 9kor már itthon nyomom a fingerboardot. Nem tudom milyen forma lesz vasárnap, de Jam hangulat lesz az egyszer vengál!

2 megjegyzés:

barna írta...

Nem hiába Überhang. Über bejegyzés,über vidóval Übergesicht-ekkel!:D
Kalapom emelem..........de úgy sem látja senki,h nincs is. :D

Izer Bálint írta...

:D