2011. február 19., szombat

Nincs új a (más)nap alatt

Megfagyott a vér az ereimben, mikor kiderült, hogy mégsem megyünk Arsch der Welt-be. Veszprém Calling buli volt a bé terv. Este Barnival dumáltam és gondoltam főzök egy kicsit. El is készült az izer féle Omlette du fromagge a'la lasagne. 3 tükörtojás, pirított házisonkával, lasagne két féle sajttal mindez leöntve szója szósszal és egy csöpp Uniqum és némi vörösbor társaságában el is fogyott, csak hogy ne legyen snassz úgy "németesen". Irigykedtem egész este Kuna Ágira, de gondoltam én is kicsapok a hámból egy kicsit. Bementem a városba, az év legnagyobb bulija a tranzitban- harangozták be. Elég korán hazaértem, kivettem a részem az éjszakából..., vagy az éjszaka vette ki belőlem. Meglehet.
Reggel Pisti kelt mobilon, még szédülök az ágyamban, el nem tudtam volna képzelni, hogy pár órával később, már gyalogolunk Ördög-árokba.
Laci, Ági, Ricsi alkotta csapat már a Lowridernél ólálkodik, mire kiérünk. Ricsi lesitteli a Lowridert, majd harmadikra lenyomja a Cthulhu-t. Egy fogás kihagyásával is oly könnyedén és lazán nyomja le a Józsi barátot, mint ahogy a selyemkendő lecsúszik egy nő csupasz lábán. Pisti a Nagy utazást nyomja, első kísérletre elmegy vagy egy prímszám négyzetéig, de nincs ordítás-nincs megmászás. Güllich megtanította nekünk a kávé tudományát, Sharma pedig az üvöltését. Ági a Sóhajok hídját nyomatja, én pedig az Autó egy szerpentinen-t. Az idő nem a legjobb, nagyon párás a levegő, nulla napsütés és ez elég demoralizáló. Elég kellemetlen fájások jönnek néha rám, gyomrom hullámvasutasat játszik.
Laci és Ricsi is kameráznak, nagyon jó ez a dokumentáció. Ez nem ilyen önreklámozás akar lenni -bármennyire annak tűnhet- egyszerűen szeretek videót vágni, felvenni. Tök jó mindig visszanézni és persze nem egyszer vesz észre pontatlanságot, hibát az ember.

Nem igazán érzem az erőt a szerpentinre, ott is hagyom. Átmegyek a Bodrihoz, mert elég bőrgyilkos út és most van mit koptatnom. Sikerül nagyon jól megfogni a második fogást és a felállás is sima. Figyelek, hogy a lyukba pontosan nyúljak, de úgy látszik fekszik ez a mozdulat. Nagyon király megfogni a nagy toppot. Gáborral akartam megmászni, de sajnos nem bírtam magammal. Ricsi még viccelődik is mielőtt belemegy, hogy persze flash és én már azt hittem össze is jött. A lyukra nyúlásból esik ki többször is.
Laci is a Nagy utazást próbálja, Ricsi is. Az én fantáziámat is egyre jobban izgatja. Már mindenki feladja itt a mászást, Pisti még utoljára belekezd az utazásba. Erősen jönnek ki a szemei a lókutya átmeneténél de már ez is "készségszint" nincs para. Következik egy perc pihenő, majd a végjáték. Van ordítás-van megmászás. 28 mozdulatos Nagy utazásnak ezennel pontot tett a végére. 7C
Laciék haza, mi a Blitzkrieghez megyünk. Nézegetek új lehetőségeket, alighanem veszek egy gyökérkefét mert ez nem állapot. Olyan monumentális lehetőségek vannak még itt, szemeimben tűz ég.
A fal nyirkos, ennek ellenére egész jó a beszállóm a Bopba. Pisti az ülőstartot nyomja, nem tudok kommentet hozzáfűzni. Semmi esélyem ilyen nyirkos időkben megfogni a következő fogást, nem akarok ziapáncélt a beszállóra, úgyhogy nem is taknyolom tovább.
viddeóó
Der blonde Hans. 7B+
Ez a név jelenti nekem a mindent. Már hónapok óta van az asztalomon egy fotó, a jó öreg német matrózról; kék szem, szőke haj, vastag szivar, zakó és sál. Nem mondom hogy tacsak buzi, de azért legyünk már őszinték. Egyszerűen imádom a képet! Megfogadtam, hogy csak akkor teszem ki blogra amikor már megmásztam az utat. Ma nagyon közel kerültem ehhez, de jobb érzés lesz legközelebb. Százezer bétát próbáltam ki, de semmi nem adta, majd eszembe jutott a csecsemőkezű Pulinka Zsolti bétája. Pisti keresztbenyúlását már többeknek sikerült megcsinálni, ismétlője azonban nincs még az útnak. Zsolti konkrétan lenyomja az elejét, (Zupi féle Tűz van, babám visszafelé) majd lemegy a Téli berek beszállójához és gyakorlatilag lenyomja a Téli berek-et jobbra kiszállva. Nagyon felspanol a béta, sosem jutott volna így eszembe. Az első próba olyannyira jól megy hogy majdnem sikerül megmászni. A többi sem rossz, de nem jutok el a jobbos kicsapásra. Jól elszórakozunk a falaknál, s eszembe jut a póló nélküli mászás, majd bevillan egy hippi képe valami nagyfalon egy 'fecské'ben. Muszáj csinálnunk egy ilyen videót a hidegben, de hátamon Hanssal sem sikerül már megmászni. Jó napot zártunk, s bár állóképességre biztosan nem jó nagy mennyiségben tudatmódosító folyadékot inni, a maxerőből mit sem veszít az ember! Trohár videóóóó zenéje lesz!


Ezek a Kisteleki képek megérnek egy misét!

2 megjegyzés:

barna írta...

Háááááát....Ehhez csak gratulálni lehet,úgyhogy: Gratula!

Névtelen írta...

Minden jó,ha a vége nem kínai :)
Mi megtámadtuk gesztest,egy defektel meg is úsztuk odafele :)
Viszonylag száraz falakat találtunk,de ez sokáig nem maradt így.A napot egész nap nem láttuk és a falak is lassan áztak a szitáló esőtől.Ezért előre vettem a Tojás- falat,és megküzdöttem a Rájával.Du.-ra erős szél jött,ami kicsit szárított,de azért a tetején nem sokat könnyített a víz :) A régi lemeznittek ki lettek cserélve ragasztott fülekre,így biztonságosabban lehet "esni" és mászni,köszönet érte!


üdv:Bendi