2011. április 26., kedd

Süni, nem süni

Ondra egy pillanatot sem hagy a megmászásai között, épp hogy feldolgoztuk az új információt, bár még nem pihentük ki a hírt, (ő az utat igen) már mássza is az újabbakat. Ez önmagában azt jelenti, hogy három 9b mászott egy hónapon belül. Engem valahogy lázba hoznak mindig az ilyen hírek.

Esik az eső, de azon töprengek mászni kell valahol. Mindegy, hogy köteles vagy boulder csak nyomni kell. Eszembe jut a pelenkázós szivacs kint az áthajlás alatti avarban. Sokat nem segít, de a traverzeket így is tudom talán majd nyomni. Feltéve ha egyáltalán száraz lesz valami. Tuti az lesz. Ördögöm van. :) Telefonálok az osztálytársamnak és szomorúan közli, hogy a a hordó a kert végében megtelt vízzel, egész éjjel esett. Szomorúan fekszem le majd egyszer csak eszembe jut a Betekint völgy. Pistike első 10- boulderét is itt nyitotta, még meg sem próbáltam. Semipenetrator néven ismeretes és nagyon nagy motivációt kíván, ha meg akarod mászni. 80 mozdulat!!!
Így hát kimegyek a völgybe, de nem akaródzik elkezdeni. Néha fáj az ujjam néha nem. Én már nem igazodok ki rajta csak nyomom. Bemelegítek egy Tramonáta 6A körüli traverzzel. Eldurranok benne, majd eszembe jut Gábor régi útja, a Sündisznó. Dobok rá pár próbát majd előszedem a kamerát. Póló lekerül, és megmászom. Nagyon feszülök benne, szeritnem csak nekem nem fekszik. Talán ötödikre sikerül, 9-, 7A  mondok rá.


Tovább megyek. A Papírtigris végét nézegetem, de mintha elvágtak volna. Semmi erő! Már két éve megmásztam ezt a nagyon peremes 7A+ utat, most pedig vergődök benne. A peremerőm, az erő állóképességem, a maxerőm; minden elszállt a három hét szünet alatt. Sebaj, motivált vagyok és ez a lényeg. Megpróbálom a Klavia-túrát, megaprojektem itt a völgyben. Szerintem 8A/+ simán lehet, a traverz fokozattal. Sajnos kunszt, kötöttek a fogások benne, de így is gyönyörű. A mozgását még nem tudom megítélni, mivel eddig egyetlen egy (!!!) mozdulatot sem tudtam megcsinálni. Külön külön viszont mindegyikbe beletudtam állni, innen tudom hogy lehetséges csak brutál nehéz. A kunsztmozdulat önmagában is a lehetetlen határán van, valószínűleg csak télen fogom megmászni a hideg beálltával. Viszont a végét addig simán össze lehet pakolni.
A mászást befejezve felmegyek az egyetemistákhoz, mindig meghitt a hangulat. Gergővel csinálunk nagyon fasza bouldereket. Szombaton valószínűleg Várgesztes lesz nekem a terv, Rája, Nazca, Maya.

Nincsenek megjegyzések: