2011. augusztus 2., kedd

"Vingardium leviosa"

2 hét eső után az első meleg nap. Egyik se kedvezett. Se a meleg, se az ezt megelőző két hét eső. Tudtam, hogy a Blitzkrieg Bop-ot nem ma kell megmászni, de amikor megláttam a falat majdnem sírva fakadtam. Mint egy 10 évig nem tisztított úszómedence alja, vastag zöld algaréteg borította a reibungos peremes áthajlást. A nap nyáron magasan megy, a lombok pedig jó sűrűek, így fikarcnyi esély sincs arra, hogy ez normálisan letisztuljon, szerintem úgy szeptemberig.
Az egész úton a pókhálókkal küzdöttem. Utálom amikor váratlanul az arcomban találok egyet, egy méretes keresztessel a közepén. A lókutya száraz volt. Már régebben mondtam Pistikének hogy lehetne csinálni valamit, a Józsi Baráttól jobbra, nagy hülyeség lett volna arra vinni amerre egykoron gondoltam. De most láták felem szümtükkel, és el sem hiszem amit látok. A Félelem bérétől balra lévő pocak teljesen üres, nincs rajta fogás. 2 órán keresztül nézelődök, hogyan mit lenne, s érdemes ide teremteni. (Tetszik az istenjátszósdi!) Próbálom a kunsztnak kinéző részt, majd amikor megvan a két mozdulat, rájövök, nem ez volt a kunszt. Sokszor kiesek, nagyon sokszor. Majd egyszer csak sikerül a mellényúlás. Húúúúú, ha látnátok. Olyan az egész, hogy egy nagyon rossz lejtős peremen lógsz bal kézzel és belógatod magad alá a lábad hogy valamennyire bent maradj a falban. Nagyon gyorsan kell rányúlnod jobb kézzel a következő fogásra, ha elvéted kidőlsz és pottyansz. A következő fogás, pedig nem az a "rácsapok és bentvan" hanem egy kétujjas egy ujjperces lyuk, alatta egy rosszul álló kockával. Kísérletezés során úgy lett nekem a legjobb, hogy két ujj a lyukba és hüvelykel pedig szorítani atomból a kockát. Gyakorlatilag összecsíped a kettőt.
Namost, mint írtam nem tudsz hirtelen rácsapni a lyukra, épphogy csak befér az ujjad. Először a hüvelykujjaddal nyúlsz az alsós kockára ami épphogy segít bent tartani a testedet a falban, majd utána tudsz a luksira koncentrálni. Ha ez megvan jöhet a kunszt, egy irgalmatlanul kicsi perem. Minden full kompakt. A perem után még egy nagyon kicsi kétujjas lyuk, csak segítőnek, majd egy dinamikus mozdulat egy oldalhúzó zsebre, onnan még egy féldinamikus mozdulat egy allulhúzóra. Eddig mertem próbálni, de ebbe bele kell majd állni (lépések nuku) és kimászós a teteje. Állóstart nem igazán jön be, valószínű hogy az eleje a Lókutya topfogása lesz, vagyis a pihenő karély és onnan kell nyomnunk egy visszatraverzt -az se könnyű-, majd utána megkapjuk a kunsztot. Az út vonalvezetése miatt -ami hasonlít a Harry Potter varázsige pálcaintésére- és mert egy bottal magam előtt egész nap a pókhálókat takarítottam, az út a Vingardium leviosa nevet fogja kapni. A nehézséget belőni se tudom olyan régen bouldereztem, de szerintem keményebb mint a Big Sziti Lájf. Őszre hagyom, majd alakul. (Akkor már úgyis ilyen erős leszek :-)
Videó később!

Nincsenek megjegyzések: