2011. október 15., szombat

Sehnsucht nach der Ferne

Underground 8c+, Massone, Arco 

Vágyakozás a messzeségbe... jelenti a cím. Most nagyon jó volt hazamenni, bár nagyon féltem a kétórás hazaúttól, tudtam azt kell tanulnom amit a legjobban utálok. Informatika. Pff. Valaki öngyilkos lett Várpalotánál így a hazaút még egy órával tovább tartott a kelleténél, hosszabbítva kálváriám. De a hazaérkezés nagyon jó. Mesélek szüleimnek milyen a nagyvilág, mennyire más ott minden. Mama csak "a nagy falu"-ként emlegeti. Hihetetlenül élvezem és élem az érzést, ahogy a villamos megy a Teréz körúton. Szeritnem a Pestiek megszokták már, de én még mindig túristaként gyönyörködöm a házakban, és fasorokban. A fasorok. Én már 20 telet megéltem, de ilyet még nem láttam. Október közepén járunk, és a fákon fent vannak a levelek, és nem hogy lehullani, megsárgulni sincsen kedvük. Gyönyörű szép az idő. Ez akkor jutott eszembe, amikor egy tanárnővel beszéltem a vonaton. Azt meséli az általános iskolában minden ősz azzal indul hogy az alsósok, falevelet préselnek, gyűjtenek, festenek, ragasztanak. De idén a tenyér festés vette át a helyét, mert a fák nem cserélték le ruhájukat. Felborult az oktatás rendszer, ejnye meg kellene adóztatni ezt az időjárást.
A szombati nap délelőtt ejtőzéssel telt, (néha igenis kukába kell dobni az ember lelkiismeretét) és tankönyvek boritóját is öregedni hagytam, a belseje már túl sokat kapott -e héten. Vannak bizonyos érzések amiket nagyon tudok respektálni az élettől.

Ez a mai is ilyen volt. 11 fok van itthon, mégis póló nélkül fekszem a nyugágyban, ölemben Szofi a 4 hónapos labrador-vizsla kiskutyusom. Hideg van, de a nap olyan erős sugarakkal süt, hogy szinte égeti az arcom, és közben egy gőzölgő forró kávét szürcsölök... ezt nagyon élem. Ádámot felhívom nosztaligából, milyen jó nyarunk volt emlékszel testvérem? Véletlen egybeesés, de Annának pont most javul meg a fényképező gépe, és elkezdte feltöltögetni fácséra az olaszos képeket. :) Úgyhogy majd teszek fel valamikor a lentebbi cikkekhez. Egyébként bekerült még egy Arcós bejegyzés, de olyanok történtek benne amikre nem vagyok büszke, testem akarta csak lelkem ellenkezett.
A sulit nagyon élvezem, igazán jók a tanárok és a diákok is. Van összetartó erő, motiváljuk egymást. Fiatalok vagyunk, cefet jóképűek és szeretjük a sört. Talán már most sem színes cserepkkel vakargatnak minket, de szívárványos világban vagyunk annyi szent. Mindenki arról beszél, nem tudjuk elképzelni mennyit fogunk tanulni a vizsgaidőszakban és igazuk van. Már most is meg akarok hallni és nincs időm semmi másra, max heti egy-két mászás. Csajok? Már rég lemondtam az első félévi Szifilisz elkapásáról.
trobertino
A kollégiumról. Az egyik (kun) szolnoki szobatársam bedobta a törlközőt, jövő héten csomagol albérletbe költözik. A másik is most keres új helyet. A kérdések amik megfordultak bennem: -Ennyire büdös a zoknim? -Ennyire hangosan horkolok?
A válasz sokkal költőibb. Tele lett a pöcsük, hogy a szint angol wc-jét (8db budi 160 emberre) pottyantósnak használják sokan mások, a konyhában mielőtt ráteszed a tűzhelyre a fazekad, vinned kell egy spaklit, és 10 perces szénnéégett maradék takarítás következik. Reggel a folyosón lévő aknamezők és üres üvegek kerülgetése között, néha művészet elérni a 86os buszt. Néha a lélek valóban csak akkor tud fellélegezni ha ad. Gabó barátom mondta mindig, hogy ő ha lát egy kéregető embert mindig ad. (Gabó itt Pesten te súlyosan eladósodnál(: De van benne némi igazság. Sokszor ha megmarad a kenyércsücske vagy lejár valami szalámi amit nem akarok megenni, azt becsomagolom, és odaadom a hajléktalanoknak. Rájöttem mennyire vétek kidobni az ételt. Az egyik legnagyobb bűn amit ember elkövethet. Egy olyan világban ahol üresek a gyomrok és a szájak éheznek, ahol a szemek kisírtak és a szívek megtörtek ... ott mindig segíteni kell ahol ez ember tud, ezt egészséges körülmények között, a lehetőségekhez mérten.)

Az iskolán kívül a Buziklub és a Bercsényi koli a két hely, ahová mindig szívesen térek be. A niggerBencével való boudlerezés hihetetlnül motiváló tud lenni, de jövő héttől már elindul a zugedzés is. A Bercsényi pedig egy viccesen jó hely, az ingyen csocsó Robival amiért igazából mindig megfordulok itt. :) Vasárnap este Scene nagy vásznon kivetítővel, szeretem a mászókört :) 
Kalamares gebäcken, & Muschel's

Nincsenek megjegyzések: