2011. november 21., hétfő

Zavaros-avaros

Öröm volt számomra a Dékáni szünet, végre plusz három nap amit itthon tölthetek. Még ha a legjobb régi cimboráival találkozhatna az ember, akkor is inkább választom az otthon melegét, a családdal eltöltött idő minden perce kincs. Tesóm mondta valamelyik nap egy tanára mondását: "Az ember legnagyobb ajándéka a másik felé amit adhat; az idő. Az idő az életedből, amit rászánsz a másikra." Úgyhogy megnéztem pár filmet, játszottam itthon a kutyával, és elmeséltem szüleimnek milyen egy mozi amibe betöltik magyar mászó társadalom 80%-át. Mögöttünk Kornélék, oldalát Áron szalad el, késve Nádasdi Oszi érkezik meg. Az az este örök emlék maradt számomra.
Papának mondtam keltsen reggel, hiszen a vasárnap a templomba járós napja, nekem pedig ez a Kő-árokba járós napom. :)
Elöl Balázs és Pistike, hátul a gyerekülés és én. A hőmérséklet egy-két fokos, az idő ködös. Mégis gyönyörű. Kő-árok ősszel a legszebb, októberben és november elején. A fák levelei ilyenkor mesés színeket öltenek.
Most mindenütt avar. Zörög a léptek alatt, csodálatos. Boulderrel kezdünk, majd irány a kemény utak. A helyzet a siralmashoz hasonló, de nem demotivál szerencsére. Mikrokozmosz nekem, Balázsnak a Szent Péter esernyője. Utóbbi utat két hete mászta meg Pisti, némileg hasonlít a transz geris expresszre, ez is egy nagy srégen felmenő út, több rázó részt tartogat a próbálkozónak a 7c+ os nehézségéért. Pistike a szintén új, nemrég kinittelt utat nyomja: neve A százholdas pagony. Egyelőre erről nem akarok mesélni, de sanszos hogy .... na mindegy, ne essen csorba az ítélőképességemen. Kis fogások technika kompromisszuma a számmisztikával. Hogy tudnám leírni a pagonyt? Sarkazás, kétujjas lyuk, negyedujjperces peremek tömkelege, reibungos tál, és a Halászok komplett kunsztja a végén. A nehézség terén nem jutottunk dűlőre, majd eldől.
Volt lehetőségem látni a srácokat még a másik projektben. Pff. Bele se mertem már menni, így is majdnem sírva mentem haza a Halálbrigáddal :) Egy biztos, Kő-árokban a lehetőségeknek még koránt sincs vége...

Nincsenek megjegyzések: