2012. február 26., vasárnap

4 th go

Felhők fölött mindig kék az ég...
Szóval hol is tartottunk, jah igen 4 kemény srác, Balatonfüredről, Szekszárdról, Veszprémből, Szolnokról...négy élet amit a mászás kovácsolt össze, s közösen építjük azt amit karriernek neveznek az okosok. Hogy mi miért csináljuk? Egyesek a strandon való izom felsőért, valaki a kemény tenyérért, van aki szereti, van aki a skálát szereti, van aki az utazást, és van aki csak falevélként úszik a klettern folyóban, ahová egykor a szél belefújta. Nem is kell magunkat osztályozni, a lényeg itt vagyunk. Ki ki a  maga útján.
 csipet-csapat
Csodálattal átitatott ötlet született Gábor szürkeállományában, ahol a Pí utolsó számjegye, 10ed fokú megoldó egyenletek és hasonló dolgok születnek. A hétvégi sziklázás! Tudtuk hogy a Suzkó készen áll, és Ádám személyében megtaláltuk a 4. embert is. Első ízben két napot akartunk bulival, végül egy lett buli nélkül.
vaúú vaúú
 Kérsz a sziklámból?
Gáborral sokáig Loptuk az Időt este, jó film érdemes megnézni. Szóval úgy döntöttem hazaugrok inkább aludni, s így nem lepődtem meg amikor Árpival csak ketten voltunk a reggel 7 órai megbeszélt időpontban a Kármán előtti parkolóban. A Mézes mázos kávé A La Zsigmond módra megszülte az ötletet:
Gábort felkeltjük, majd kis Pesti eltévedés után elindulunk a Bakony szíve felé. Veszprémben a VEFK leszponzorál minket egy V12 paddel, amit a sietségben a hátul ülő srácok az arcukba nyomnak. Hátulról hangzó Kafka kíséretében érkezünk meg Oszlopra. A begyaloglás most sem sokkal kellemesebb mint legutóbb, láptenger, 80-90 km/h széllökésekkel. Egész érdekes, de amint belépünk az árokba, mintha elvágták volna a szelet, és többé kevésbé szélmentesen zajlik a nap. Először a Dédapám szektorhoz dzsalunk, melegítésre ez a legalkalmasabb, imádom. Ott voltam a nyitásakor, a névadáskor, kicsit olyan mintha a dédapám a gyerekem lenne.. :)
 Frank 7A
 Tú pek
 Téli Berek- Ádám és a V12
 Limited edition
 Born to climb, born this way
anyuka kicsi fia
Gábor nyit egy új bouldert, mely az Igazából szerelem alapklasszikusból jól ismert „Magyal” nevet kapja. (Gáborral első ízben barátságunk alápócolását jelentette eme film, átnyálaztuk oda-vissza, ki-be, nah nem ragozom tovább...) Amint bemelegedünk lemegyünk a Blitzkrieg tömbhöz, itt mindenki megtalálja a magának valót. Gáborral a Nice day … for a funeral nevű 7A+ travit kezdjük koptatni. Hamar belemelegedünk, mindketten pár mai kísérlet után abszolváljuk, én már egyszer megmásztam, de kíváncsi voltam hogy megy most. Ádám és Árpi előbb a Frank 7A-t tolják. Gábor majdnem sitteli, végül marad a second go. Árpi bár először nagyon húzza a száját, végül sikerül rábeszélnem, hogy próbálja meg a Téli bereket, végül azt hiszem egészen összebarátkoztak a majd’ 35-40 kísérlet során.  
 Sexy and I know it
 Ádám és a Józsi Barát
Gábor letolja ennek is a direkt verzióját, 7A+. Lelépnek Ádámmal, Árpival ketten maradunk, már már a feladás szélén, én pedig tonnaszám rakom bele a hitet. Tudom hogy ha elhiszi, és összpontosít akkor beakadhat. Végül megvan az a Top, és vele együtt az első 7A boulder, avagy az átlépés a római ötös számjegyekből, a már ikszet is tartalmazóhoz.
Én a Hansi ohne bankerl végét pakolom össze, nah ez most nagyon motivál, muszáj  méglennie még tavasszal. Azt hiszem az első igazán kemény 7C boulderem lesz.
Felmegyünk Ádám és Gábor után a Lowriderhez, előveszem a kamerát, majd Gábor „végre” lenyomja a Lowridert, majd pár próbából a Józsi Barátot. Én itt az Autó egy szerpentint nyomtam, két ízben is meglehetett volna, de úgylátszik legközelebbre tartogatja magát… ez is, mint minden mostanában. :)
Addig csapatjuk amíg egész ránk nem sötétedik, Árpi még beadja Tóth koncentráció kulcsmozdulatát, majd összepakolunk. Füred érintésével jövünk haza, boldogan, fáradtan.

Ádám motivációja példaértékű lehete sokaknak! Ő úgy jön ki az árokba, hogy tudja hogy az utak többségére még nem érett még, mégis csapatja.

Elég nehéz összeszedni egy ilyen fantasztikus nap élményeit, de remélem a videó visszaadja valamennyire.
Ez a videó kielégíti a rock, loká, és komolyzene kedvelőket, mindazonáltal a második egész estés (negyed óra) film született meg. Ehhez már a szülőket is leültethetitek.

2012. február 23., csütörtök

Egyenpulcsi

Egyre érdektelenebb postok sora jelenik meg,-igaza van Barninak- de ennek lassan véget vet a jó idő.
A közérdekű információ a következő. BHSK egyenpulcsi csináltatása kb. 3-4 rugó között. Akit érdekel, az majd Borbély Gáborral vegye fel a kapcsolatot!

2012. február 21., kedd

a Hütemény

Sütemény-t készítettünk a Valentin nap alkalmából, majd hamar elneveztük a névtelen süteményt, révén hogy nem kel sütni csak hűteni. Így lett hütemény. Van ám itt logika by Gábor.

"30sec derékszögű betartás a közepes peremen, majd 15 sec lógás a 3ujjasban"

Árpival egészen új vizekben úszkálunk. Vasárnap esténként a Borásros téren megbeszéljük a hétvége történteit, de a női nem, magas benzinárak, és otthoni események után mindig rátérünk a mászásra. Minta a Lágymányosi hídnál, vagy a Szabad kikötő állomásnál átlépnénk egy láthatatlan vonalat: innen hangolódás, csak egy a téma. A Hév hamar Csepelen van, s mi este 9 órakor már melegítünk. Az Ágh-féle Fingerboard edzés miatt járunk ide ki mindketten. Azért nyomjuk ketten, mert egyszerre csak egy ember tolhatja, 10 perc feladat, majd cserélünk. Így nem pihensz sokat, csak kellemesen. Tegnap elrepült feledtünk az idő szárnya, s vékony köpönyegével csak finoman hullajtott álmot szemünkre. Mire észbe kaptunk már futunk az éjszakai járat felé...s hajnali egykor újra Budán vagyunk.

Hétfő reggel Pilátes gerinctorna, 28 lány 2 fiú arányban. Én istenemre mondom ilyen fájdalmakat még nem éreztem hasizomban, mint amit egy két gyakorlatnál préselsz. Fantasztikusan élvezem. Árpád ekkor tájt már órát hallgat. Egész nap suliban vagyunk, de este 8 kor ismét jöhet a Kruspér utca. Gábortól elkérem a fényképezőt, mert az eddigi legkeményebb boulderkört akarom felvenni. 38 mozdulat, majd lepihenés a fingerboardon, és oda-vissza kötélmászás. Lefőzzük magunkat: Póóótáá! Majd megint éjfélig tart a boulderezés, élvezem ezt a Non-stop hangulatot.
Sikerül kitolnom a projektet, most a másik Nyíregyházi huligánt veszem a számra, de ez most inkább hála mint ajánlás. Árpinak -talán a fogyókúra miatt- de nem akad be, nem szabad keseregni felhozzuk boulderekkel a hangulatot. Hétvégén dupla adag sziklát tervezünk, lesz megmászás annyi szent!

2012. február 18., szombat

Már nem is tél, még nem is tavasz

Halkan lépek be a szélfogóba. Próbálom olyan halkan lenyomni a kilincset amennyire ez csak lehetséges, de az idő és a hideg már kikezdték a nyelvet. Beléptemkor veszem csak észre, hogy cipőm cuppogó hangja hangosabb mint a kilincs nyekergése volt, lépteim nyomnám víz szivárog ki a lukas adidason. Levetem pufikabátom és eldugom. Cipő a kuka mögé, s máris a nyomokat törlöm. Végre köszönhetek. Nem a leszídástól tartok, amiért Crash padnek használtam a kabátomat, inkább csak nem akarok semmi negatívat hallani. Egy forró fürdő és kávé után végre újra érzem a végtagjaim.
Pénteken egyeztetjük a dolgot Pistivel, valami Bakonyi. Reggel a kocsiban bőszen megy a tanakodás, de végül kérdés nélkül Bakonyoszlop felé kanyarodunk. A néhol bokáig néhol térdig érő hóban megy a begyaloglás, kamásli és Quetsua a lyukas félcipő és mackó alsóval szemben. Megint túlöltöztem. Sártenger és latyak, vagy 7-8 fokos meleg. Olvad minden mint a veszedelem. Egy dobásunk van: a Mediterrán fal. Pisti megy elöl, én mögötte lemaradva, olyan vagyok mint disznó a jégen: küzdés minden méter. Hátulról közelítjük meg, (nagy reményekkel jövök a kis falhoz), én még egy utat sem másztam meg itt, pedig szépen sorakoznak -a már próbálkozók tolmácsolása szerint, technikás és szép utak.
nővérem diplomázott
Kellett volna hoznunk gumicsónakot; a fal katasztrofális, totál vízben minden. Elővesszük a teákat és házikechup-halas, illetve barackos tésztáinkat és lakomázunk. Előttünk szinte vízesés csepeg, néha a napsütés egész chill-essé teszi a hangulatot. Pisit felmegy a Godot-hoz, száraz minden! Felküzdöm magam, és elkezdem a melegítést. Szép lassan az összes mozdulat megvan a beszállót kivéve, motiváció fullon, élvezem. Pisti néz, bíztat. Talán az egyetlen kemény boulder a völgyben ez, melynek a 2010-es nyitása óta nincs ismétlése. Új lépésbéta meg testcsel, de a jó próbák ellenére csak nem sikerül megcsinálnom az első mozdulatot. 20-25 rácsapás ugyan, de legalább csapkodom-sőt néha mintha kezdene tartani is valamit, de vagy kibillenek, vagy lepattan a lábam. Jegyzem; ez hatalmas fejlődés az egy évvel ezelőtti próbáimhoz képest, ahol még csak két három centire tudtam csak megbillenteni a seggem a földről. (videó a próbákról tavalyról 4:04nél)

Ekkor Pisti is előveszi a lila Scarpát. Mentegetőzik, hogy hát az ilyen l**asz alsós fogásokból való beszállás neki szokott feküdni..., ELSŐRE lenyomja a beszálló mozdulatot. (Tátott szájjal hüledezek) Nekem sem megy végül is olyan rosszul, annak ellenére, hogy nem boulderezek annyit mostanában (biztatom magam), úgyhogy nem fogom többet túlbecsülni ezt. Korrekt 7B -nek, csak speciális. A Bambit is letisztázzuk 6B-nek, eloszlanak a kételyek. Ha megszárad a hely, talán lehet még egy-két jó mászást nyomatni Ördög-árokban, de lassan harangoznak, szememben a tél ezennel véget ért. Talán éppen ezért is, már szilveszter óta tervezem a célokat, közlöm is és ha egy embert motivál már megérte. A srácoknak már régóta mondom, hogy papír és ceruza majd kiragasztani az ajtófélfára, csak így tudatosul igazán- Mit akarok elérni idén? A csak mászogatok, meg majd élvezem-ből szokott az lenni, hogy dec 31.én rájössz inkább visszafejlődés vagy stagnálás történt.
3 részre osztottam:

Nyujtás: -Olyan lazává tenni a csípőt-hátat, hogy nyújtott lábnál elérjem a homlokommal a térdem.
Futás: Félmaraton 100 percen belül, illetve Margit-sziget kör 21 percen belül. (23:03)
Mászás:
-100 db 7a feletti út megmászása, ebből
-50 db 7b vagy afeletti megmászás
-elérni a 8b fokozatot
-letolni az első 7b+ On-sightot
-közel 10db 7b OS.

Ha a 2011-es szezont nézem akkor a 7a-kat csak dupláznom kell, ellenben a 7b fölöttiekből rendesen kell aprítani majd. Abból tavaly csak 15 db lett, ami elég kevés szerintem ha azt vesszük, hogy most majdnem ennyit akarok "csak" Os mászni. Ehhez nagyon sok (új) szikla kell, ez Höllentali-sportszektorok, Kotecnik, és Kotecnik közelségű szlovén mászóhelyeket fog jelenteni májustól-szeptemberig.

Február 18. Van még 3 hónapunk nyárig, szóval aki most komolyan veszi az edzést szorgos hangya módjára, az nyáron játszhatja a hegedülő tücsköt.

(Ez a hangvétel a végén egészen úgy jön le most nekem, mintha valami edzőt játszanék, -amiért bocsi- bár Ádám, Árpi és Miskó úrék mászótudását nagyon akarom csiszolgatni, és bár tűnhet úgy hogy edzem őket, ők edzenek igazán engem is. A csapat a legerősebb motiváció!)

Elmaradt képek, melyek jól mutatnak egyes közel új szektorokat, utakat és eseményeket. (Mászás Cseszneken és környékén facebook oldalról vannak, fényképezte: Kovács Tamás)

 Jézus Krisztus Szupersztár 7B+ első mozdulata, majd a dínó a reibire
 Zsilák Kinga a Szoba kilátással 6B+ ban
 Kornél a Mediterrán falon
 Kovács Balázs a XVI. Lajos elején
 Levi melegít
Áron a Blitzkrieg Bop utolsó mozdulata előtti helyzetben
a márka

2012. február 11., szombat

Napi Klickstop és ötletelgetés!

Az első nagy hír: Fény derült a nagy titokra Nándi miért nem mászik! A Lehel tér helyett inkább "Buzi klubbokat" -látogat, de ezúttal ne értsük félre Watson! ;-)
A második nagy hír Gábor tollából: Néha a nagyok is kicsiknek látszanak! (Oscar jelölés gyanú)

1. Nini egy újabb költözés. Először Ádám hagyta itt Csepelt, majd én. Budafoki út. Na. Olyan ez mint egy darts játszma, mely egy éven át zajlik, s ahol az egyes költözéseim jelölik a dobások helyét. De eszerint most pont a közepében vagyok. Kiszálltam, nem dobok többet.

2. Nem hiszek az ilyen "dugjuk vödör apró kavicsba az ujjunkat"- 8c titkokban, szerintem munka van, izzadságos munka bizony. Otthon töltöttem majdnem két hetet, s nem telt lustálkodással. A héten 5 napot másztam zsinórban, ebből voltak napok amit a VEFK mászóinál töltöttem el a Veszprémi Egyetemen, oda-vissza, vagy csak föl mászásokkal néha egy-egy edzésen 45-50 mászás is volt. (550! mozdulat)

De észrevettem valamit s irigykedem is. Nézem Iker Pou-t amint mássza azt az utat, amit Güllich elképzelni sem tudott volna. Güllichet amikor megkérdezték, hogy -Oké ezeknél az egyujjas nyitott lyukaknál nagyobb terhelés nem érheti az ujjat, de létezhet-e az Action Direkte-nél nehezebb út -azt felelte, igen, kell találni, egy még nehezebb mozdulatsorozatú utat, ami sokkal hosszabb ennél.


Nit de Bruixes- 9a+
Szóval Iker megnyitotta ezt az elképesztő rettenetet, gyönyörködve nézem a vastag ujjait. Mi lehet benne? És itt eszembe jutott amit otthon láttam. Ismerek pár srácot, akik sokat melóznak. Ismerek asztalos mászót is. Ezeknek az embereknek bitang erős ujjaik vannak, nem véletlen egész nap a csavarhúzót fába tekerni, nem egyszerű dolog. Mivel lehetne kiváltani ezt a fajta "erősítést"?
Ezen agyaltam sokat. Mert butaság lenne azt mondani, hogy egy fingerboard meg ad mindent amit meglehet. Ez fals. Olyan edzés kell, ami nem egy síkba esik az inakkal, szalagokkal. Ami nem függőleges. Nagy találmány ezen a téren Jason Kehl boardja, melynek az oldalán már látni csippentőt, továbbá Udo Neumann is ír róla a Lizenz Zum Klettern-ben.
Ezért rendeltem egy két méteres -általános iskolai tesiórákról jól ismert- mászókötelet. Nagy reményeket fűzök hozzá, remélem összebarátkozunk az oda-vissza mászások során. A lényeg a szorítás.

Vagy forradalmasítja a Kruspér utcai huligánok mászótudásának csiszolását, vagy csak túl sok időm volt agyalni és kidobtam a pénzt valami baromságra. De bízzunk benne hogy az előbbi. :)