2012. május 4., péntek

Csoportos Májusköszöntő Dajdajozás (CsMD)

Május elseje már-már automatikusan kerül a naptárunkba, mint egy biztosan a mászásnak szentelt hétvége. pénteki indulással kotečnikre esik a választás. tomcsi és gábor a keszthelyi pályaudvaron vár minket a menyét rágta vw-nel, az autóval, ami pillanatok alatt megteremti a páratlan érzést, hogy ismét mászni indulunk.
Az úton keresztbe tett ujjakkal szorítunk, hogy a kolumbánnak tulajdonított autórontó szellemek ezúttal ne a vw-t találják meg. később kiderül, hogy a másik pénteken induló autó pest szélén lerobbant..így végeredményben..sikeresnek mondható a szeánsz :)
Péntek éjjel a szokásos parkoló, patak és párás levegő fogad. pehely nélkül végül ketten is az autóban ébredünk egy közepesen pihentető alvás után. a szlovén otthonunkat jelentő kis ház, és a szalmás padlás is a régi, viszont új lakó egy rakoncátlan kutya, aki arcba tappanccsolással ébreszti a kertben alvókat.
A H szektoré az első mászónap: bomba időjárás, személyi edzős bemelegítés, gábor kiosztja a szerencse állatokat, egy lámaborjú hátsó fele..egy gepárd..új identitásunk vérmérsékletével fogunk a mászáshoz. napközben befut a második autó, anett, helene és ádám is csatlakozik. anettel belepróbálunk a počokba, és örömmel vesszük tudomásul, hogy nincsenek fényév távolságban. nap végén anett egy újabb próbából behúzza a kettes pockot (6b).
A második kocsival együtt megérkezik gyurca és új tábori szakácsunk, joci, zsebében a medvehagymás pesztóval, pácfűszerekkel és tésztadagasztó edénnyel. hamar ráébresztenek bennünket, hogy a mászótúráink megunt ízeit, bizony, még van hová fokozni. korai fekvés, szalmaágyon/almalugasban..összességében egy paradicsomi állatkert a hely, amit a reggel pazar hangjai is igazolnak. álmosan, meglepve, de örömmel konstatálom, hogy öt bélával hízott a csapat. A második nap a C szektoré. míg helen gáborral a J-ben csapatja, anett pedig a H-ban abszolválja az egyes pockot átólcettig (6a+/6b), addig kipipálom a zarjat (hajnal) (OS,6a+), viszont nem sikerül túljutnom az LB reibungos peremén. gergő a tiha pesemet (csendes dal) (7a/7a+) projekteli, tomcsi futószalagon hozza az utakat, tomika légies balettel megmássza a divja ženát (vad nők) (8a+), ádám pedig a sveta evát (7a+).
Az esti parti egy új bekezdést érdemel, mivel még valentin tavalyi, 20. szülinapját is veri. az alkohollal kísért tízujjas húsok, konyakmeggy, franciasajt, pita fogások után gyakorlatilag esélyünk sincs nem bekapcsolódni egy helyi béláné jubileumi 70. szülinapi zsúrjába, nem meghallgatni és táncra perdülni kedvenc házinénink tangóharmonika szólójára, nem asszisztálni tomika jókedvéhez, nem hagyni jocót léggitározni, végül pedig nem eljátszani több jacko számot a félkész padlásról a tájnak, miközben több bivakoló a terasz alatt próbál kizárni minket az álmából. az ébresztő hangkavalkád sajnos kevésbé vidám. rip bolondos kiskutya. az éjszakai dáridó hatására lassú napozással indul a reggel, viszont a sokszor feltett miért nem egy kecskét kérdésre így sem találunk választ. A hétfői egyezményes cél a barlang és az oltár, ahol bemelegítés és a pókcsapdák megtekintése után oroszba kezdek neki az enyhén negatív štronconak (6b+). meglepetésként ér, de két beleüléssel kimegy. anett és helene is hasonlóan veszi az akadályt. a mássz a határodon béla-elv alapján, egy-egy beleüléssel még egyszer legyűrjük a falat. a fiúk a modrast (szarvas) (7a+/b) és a kraftwerket (7b+) tolják. takeaway egyként fogalmazódik meg, hogy nem éri meg leskelődni. mássz a saját stílusodban, mozogj úgy, ahogy ösztönösen adja.
ezek után közepesen fáradtan, de annál nagyobb elismeréssel tapsoljuk meg tomika balett előadásának második felvonását (guernica/ford perfect, 8a/8a+), gyurca az erisa perlával (7a+) folytatja. a rábeszéléses béla módszer eredményeként másodmászóként nekem a kamena doba (kőkorszak) (6c+) következik. egy pihenővel teljesítve. talán az olcsóság, talán gergő és gabi motiváló ösztönzése, talán mindkettő egyszerre..mindenesetre sikerül. anettet is elkapja a hangulat, belemegy előbe. leejtem. Mindkettőnk részére takeaway kettő és három: (matematikusaink kedvéért) a végtelenhez konvergáló figyelem és az egyértelmű utasítások elengedhetetlenek. A kis közjáték után szépen átmozogja az utat. (mindeközben a barlang ablaka előtt ablaktörlőként elzúgó fa sorompót képez az ösvényen) szóval köszönet a fiúknak, akik vállvetve segítettek :) megannyi projektet az erdőben hagyva, egy csodahétvége után, városi outfitben pest felé vesszük az irányt.
Irta: Boda Ágnes

1 megjegyzés:

Izer Bálint írta...

sinushullámként lüktetett a hangvétel, bár pörgött rendesen, oda kellett figyelni! Talán ez a dinamika hiányozna a blogból?

RIP a kutyusnak+!!! :'(