2012. október 21., vasárnap

Szülinapi ajándék

Szakadó esőben érkeztünk meg a Kaiserbrunn-i "kemping"-be, kicsit csalódott voltam hiszen az előrejelzés jó időt mondott egész hétvégére, de szombat reggel a száraz falaka láttán elszállt minden kétségem. Kényelmes készülődés után Fecóval úgy döntöttünk, hogy a stílszerűen a Gelber Oktober(375m, 7+) nevű utat választjuk a Belchmauer falon. Először a Mászóka blogon olvastam erről az útról, ahol Gabóék a hőség, a kiszáradás, a fal és önmaguk ellen folytatott heroikus küzdelemről számoltak be. Ekkor tetszett meg ez az út, de igyekeztem a többiek hibáiból tanulni, ezért vártunk őszig a mászással. Nagyon jól döntöttünk, csodás napot töltöttünk a falon. Kellemesen eldumáltunk, élveztük a mozgást, az őszi táj ezer szinét. Érdemes mászni ezt a utat a 7+os hosszok is csak mérsékelten nehezek, jól van biztosítva, stabil a kőzet és van benne néhány különösen szép rész. A hatodik kötélhosszban van egy traverz, ahol végig egy alsós repedést fogva lehet óvatosan oldalazni, miközben végig egy reibungtáblát lépsz, vagy a nyolcadik hosszban lévő piazrepedés is tud pár kellemes percet szerezni.Kb 4 és fél óra alatt másztuk meg az utat, végig váltva mászva. Nekem sikerült OS, illetve flash teljesíteni mindent hosszt és Fecó is csak két helyen csúszott meg némi figyelmetlenség miatt. Eközben Győrffy Ákos és Miskó Robi a Vordere Klobenwand-on lévő Zwidawruzn(200m, 8-) nevű utat küzdötték le.

Gelber Oktober

Ezerszínű ősz

Magány a völgyben

A Höllental madártávlatból
Vasárnap a létező legszebb őszi idő köszöntöt minket már a reggeli órákban is. Ezt kihasználva felsétáltunk a Stadelwand legelejéhez, ahol számos nehéz út kanyarog a meredek, kompakt mészkőtáblákon. Pár éve már másztuk itt a Schwarze Bruder-t, de akkor a nyári hőség kikészített minket, alig ment a mászás, a Holly Headwall-on lévő utolsó három hosszt akkor ki is hagytuk. A mostani terv a Nebula Frost(200m, 8) + Schwarze Bruder vége kombináció volt. Kellemes melegben, minimál felszereléssel indultunk neki a tábláknak. Az első 5 métert leszámítva, nem volt könnyű a mászás, odafigyelős, táblás kunsztokat kellett végig megoldani. Kívánni se lehetne szebb kőzetet, csodás oldott formák, minden rész tartogatott valami meglepetést. Egyik ámulatból, a másikba estünk, folyamatosan rangsoroltuk a hosszokat szépség alapján,de majd minden rész után felül kellett bírálni az addig kialakított rangsort. A második kötélhosszban egy áthajló hasat kellett leküzdeni, szar lépésekkel és láthatatlan fogásokkal, nem is sikerült elsőre, mert félrevezettek az oldott lyukak, de egy kis pihenés után meglett a jó irány és béta is. A has után egy reibung táblán topogva szorítottam egy apró peremet, mely éreztem, hogy megroppant a terhelés hatására, de még kitartott. Szegény Fecó már nem volt ilyen szerencsén neki pont az óvatoskodós felállás közben tört ki. Az út kulcshelye a negyedik hossz eleje, ahol egy valószerűtlen táblás kunsztot kell megoldani. Sokáig nézegettem, próbálgattam, szidtam szegény Thomas Behm-t, de pozitív értelemeben, mert irigykedtem a mászótudására. Végül egy teljesen badarságnak tűnő ötlet vezetett eredményre, sikerül OS-t mászni. Biztosan az általam mászott legnehezebb reibungok közé tartozik ez a rész. Fecót is felszurkoltam rajta, majd megnyugodva, hogy a nehezén már túl vagyunk felmásztunk a Schwarze Bruder legtetejéig, begyűjtve a múltkor kihagyott headwall-t. Ez a rész is fantasztikus, sokszor fogás nélkül, a táblákra tapadva lehet csak felállni. Végül kevesebb, mint egy óra alatt leereszkedtünk a fal tövéig, ismét bebizonyosodott, hogy a dupla 60as kötéllel lehet csak igazán haladni. Érdemes mászni ezt a kombinációt, de magabiztosa mászótudásra van szükség a nyolcas fokozatban, mert néhol nagyok a nittek közötti távolságok. Szuper hétvégét töltöttünk a völgyben, nem is kaphattam volna szebb ajándékot a 27. szülinapomra. Újra visszanyertem kissé megtépázott motivációmat a Höllentallal kapcsolatban, jövőre lesz itt még mit csinálni.
Van ennél szebb időszaka az évnek?

A Nebula Frost a fal közepén halad

Nincsenek megjegyzések: