2012. november 12., hétfő

Ördögi hétvége

 
 La Sportiva
 God szektora
 Az egész hétvége egy véget nemérő tanulással telt. Kedden lementünk a általunk csak röviden "labor"-nak becézett helységbe. Kész kínzókamra, minden van ami a könnyek előcsikarásához szükséges. Az edzés során, megépítettük az Ördög-árki Blitzkrig Bop beszállójának tökéletes mását. Kőkemény edzés után hogy jól menjen, egész hétvégén pihenőt tartottam. Kedd után 9 óra alvás és jó étkezés mellett is rottyon voltam szerda estére. Durva mit kap a szervezet...

Én pénteken mentem haza, alig fél óra és Árpi beáll a Suzóval az Ízer kúriára. Szekszárdról jött fel totál motiváltban, valamit akar ez a gyerek. Hamar lefekszünk, majd 5:50 kor kelés. Irány Ördög-árok. A motiváltság maximumán vagyunk, ahogyan édesanyám is. 10 szendót gyárt anyai szeretetet belekenve, termosz teák, kávék. Kész karnevál. Reggeli és pár Ondra videó után, már semmi sem hiányzik az induláshoz. Elsőnek a Mediterrán fal felé vesszük az irányt, van itt egy projekt amivel pár éve, még Gáborral szoros barátságot kötöttem, és megfogadtam megmászom ha addig élek is, már pedig addig élek! A jó öreg En attendant Godot.
 2010
Árpi Bambi 6C megmászással melegít, én húzódzkodom. Lassan megszokjuk, hogy a cipő nem lesz tágabb, a bőr nem lesz keményebb s oltári csapatás kezdődik. Hamar felelevenednek bennem a régi-szép- emlékek, s megint ott csücsülök - csak a beszálló hiányzik. Biztatom magam, pedig most jön csak a neheze. Az igazi nehézséget nem is az út kihívása jelenti, hanem a belső felem pesszimista oldala. Mindig igyekszem elnyomni, még ha úgy is neveltek, hogy az életben becsapnak, kihasználnak és lehúznak ott ahol csak lehet. Én mégis mindig pozitívan igyekszem látni a dolgokat, mert hát ha nem lenne rossz, akkor a jó fogalma sem alakult volna ki. Minden sikertelenséget a hasznomra akarok formálni, és biztatni magam, hogy igenis "El tudom emelni 15 centire a seggem!"
 
a lejtős fogásocskácska
Szünet. Tea, szendó, csoki. Közben a köd lehúzódik kissé a Bakonyról, s a fáradt napsugarak áthatolhatnak boldogan bizsergetve arcunkat. Chilles hangulat, mintha valami varázserő azt parancsolná, hogy ha itt vagyok mindig süssön a nap. Godot szektora a kedvencem az egész völgyben. Sajnos- vagy nem sajnos- Ördög-árok árok és magas fái lévén ritkán enged át sok fényt, és egy kicsit sötétté misztikussá teszi a helyet. Ritkán olyan tiszta és romantikus minden mint most itt. Árpi is átnézegeti az utat, de hamar rájön hogy itt valóban a beszállás jelenti az esszenciát és ő is csücsülni kezd nem sokára. Ez az út Egyszerűen térdre kényszerít minket, ő az Úr s csak azt engedi felállni aki teljesíteni tudja elvárásait. Nagyon ráérzős, de a próbák között folyamatosan közeledem. Először csak elemelkedek a talajtól, majd már csapok vaktában, majd koncentráltabban, végül majdnem sikerül megtartani. Nem szaporítom tovább a szót, sikerült őrült határosan megmászni. Gondolkodtam rajta hogy 7B vagy 7B+ -e a nehézsége, nem tudnám eldönteni. Minden 7B utamnál nehezebb, és szerintem fekszik is ez. Jó lenne ha mások is próbálnák ezt az utat, de valamiért senki sem gyalogol fel idáig a Mediterrán fal fölé.
ahol máskor víz áll

Árpi is pihenő polcra teszi az utat és tovább megyünk. A padet a Blitzkrig Bop alá tesszük le! Árpinak ajánlom a Kocsis Ricsi/Kovács B. által nyitott utat, a Susogós Mackók 6C+ -t. Tipikus helyi út, ha nincs ujjerőd egy 7B-hez, akkor valószínű hogy ezt sem tudod megmászni. Árpinak is nehéz elhinni a bétát, de végül sikerül megmászni pár próbából. Én elkezdem a tisztogatást, 2kg magnéziát teszek a beszálló fogásra. Ez kicsit ki van ugyan sarkítva de alapos fogkefézés után is csúszósnak ítélem meg, tényleg igaz ez a "túlkefélés" dolog. Már az első próba nem rossz, s úgy tizedikre sikerül megtartanom a beszállót. Annyira meglepődök a hirtelen új helyzettől, hogy pár pillanatig azt sem tudom mit kell csinálni, mintha valami "kunsztsokk" ért volna el. (Kunsztsokk: a kultúrsokk szóra hajazó új fogalom melyet a szerző most bevezet. Lényege, hogy olyan váratlanul sikerül valami hogy az ember nem tud mit kezdeni vele, a hirtelen jött sikerrel, meglepődik és emiatt esik le.:) Gyorsan belépek a jó lépésra és elindítom a második mozdulatot. Igen mérges és boldog is vagyok a földön. Egyrészt nagyon örülök, hogy sikerült az első mozdulat, de szomorú vagyok amiért nem fókuszáltam jobban. Simán tartható lett volna a fogás, ha elhiszem, de szinte én dobtam el a második mozdulatot. Utána még tolok próbákat, de nem tudok még egyszer ilyen jó próbát csinálni. Kicsi célok, elégedetten tolom odébb a pad-et. Árpi a Téli berek direkt verzióját küldi. Egy very beauty 7B. Árpi letol pár oltári tárgya próbát, majd kétszer beleáll az utolsó mozdulatba, megcsinálja és azt mondja: -Kamerázd fater, szerintem megmászom! Jóóvan papszli, ACTION!
A videó majd visszaad mindent, Árpi megint örömködik a topon :) A Tűz van babám! az ifjabb Zsigmondtól. Béták tisztítása, kidolgozása. A Topra nyúlás Árpinak sem egyszerű, és sajnos pár öngyilkos próba után úgy ítéljük meg, hogy túl kevés a pad és nem lehet biztonságosan lespotolni. Legközelebb. Hansi ohne Bankerl. 7C. Iszonyat közel kerülök a megmászáshoz, de valamiért a top előtt több ízben leesek. Fejben valami nem volt okés, kicsit rá is stresszeltem a dologra. Legközelebb.


A Blicci fal után nagy dilemma következik, hogy merre is menjünk tovább. Árpi még mondhatni szűz a völgyben, s mivel még sosem volt a hátrábbi szekciókban mindenképpen azokat akarjuk célba venni. Hervadó virágok, Man on the hill, Turbo Lover csupa klasszika. Először a Bibliai elemekkel és tánclépésektől híres szektort látogatunk meg. Utolsó vacsora, Jézus Krisztus Szupersztár, Por una cabesa. Árpival a Jézust nézegetjük, de most inkább lemondunk róla. Az egyujjasból való hatalmas ugrás a reibire semmiképpen sem fog az olcsó boulderek közé tartozni.
Hervadó virágok, 7B+
A Hervadó virágokat látogatjuk meg. Tipikus magasaknak való boulder, hatalmas mozdulatok kicsi fogásokon. Mellette a Kávé és Cigaretta nevű boulderből kitörik egy fogás, reclimbdolom, de az új verzió sincs nehezebb 6B-nél. Árpi kijön egy kis demotivációs hullámvölgyből és igen jól megérzi a boulder lényegét, amit szerintem hamarosan abszolválni is fog.
orgasm
Visszafelé menet gondoljuk, hogy a fenti szektorban még lehet varázsolni valamit. Lehet is! Átmozgom az Autó egy szerpentinen kunsztját, biztató hogy még fáradtan is meg tudom kétszer csinálni. Árpi millió és millió próbát dob a Józsi Barát 7A boulderre, de a fájdalom már nem engedi hogy külön tudja próbálni az utolsó és legnehezebb mozdulatot. Már régóta lenyugodott a nap, ketten ácsorgunk a falnál, a félig lemerült fejlámpám az egyetlen fényforrásunk. Az utolsó mozdulathoz élesítem a fater bazira okos telefonját, megpróbálok a topra nyuláshoz fényt csinálni a vakuval, de pontosan előtte kell fényképeznem és pont akkor amikor felnéz. Nem egyszerű feladat, de tetszik a kihívás így lehet tömegsportot csinálni egy egyéni sportból, már amennyire két ember tömegnek számít. Felmászok a fára a toppal egy vonalban és várom a támadást. Villan is a vaku előtte is, utána is! Árpi sok nyújtása meghozta a gyümölcsét. Boldogan és fáradtan sétálunk ki az árokból, s mindketten alig várjuk a visszatérést!
 vakkúú
"tyííí mit éreztem?; fúú bazdmeg... fúú hát ott mindent bele kellett adni ba*meg, nem láttam a lépést és kellett tartani csak kézből mire megláttam a lépést... gyahh"

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

me nem volt fönn a medál azé :)

Izer Bálint írta...

lehetséges... :)