2012. december 17., hétfő

cute cocktail week

Vasárnapi Szentbékkálla óta nem történt volna semmi? Dehogyisnem! Volt Csepűrágó diákfelvonulás is, hajnalhasadatáig rajzolás, közgazdaságtan zárthelyi, győri IC, megment boulderek, meg diavetítések végül Mr. Hasser bráner meister Tomo fantasztikus tánca!

Tehát, egy múltheti gigaprojekt hétfői megmászásán kívül nem történt semmi különös. A vásárhelyiben Márk egy atom bétát mondott, kipipálhattam végre valami olyan bouldert ami bűzlik a nehézségtől. A jó edzéseket kondizással zárom szigorú szériázások, néha mások is becsatlakoznak, bár még nem hiszik el sokan hogy mennyire fontos a kondi terem. Egy egy edzésen általában 8-9 tonnát mozgatok meg, fel akarom vinni 10 fölé. Nyilvánvaló, hogy nem a tömegfelhozatal a cél, de ez kell a testemnek. Mint megtudtam a növekedési hormon éjszaka termelődik, ennek van óriási szerepe a regenerációban is, ezért nem vetem meg egy ilyen edzés után a 9 óra alvást.
 Szükségszerű is volt már ez a hétfői edzés, mert a hét többi napján kereken 0 volt az tréningek száma. Minden éjszaka rajzolással telt, csak a Charlie számok tartották már bennem a lelket.
 Aztán  eljött a péntek, és egy horrorisztikus brigád jött össze egy újbóli Remete-barlangra. Szájmon bí, Patkány, Nándi. Pad-ek sokasága és gázlámpa. Faterommal dobtuk össze a kis fénycsiholó berendezést, HD fények a barlangban! Bemelegítés és küldetés. Nándi felszed a Boráros téren, beszállok a kocsiba, ahol épp a Hosszú lábú asszony szól, mi is ordítjuk ami a csövön kifér. Hihetetlen feeling blues-t hallgatva menni boulderezni, a legjobb kocsikázásaim egyike. :)
Első bouldernek egy új utat akartam megnézni, a Patkány Tours névre hallgató 7A+. Az első kísérletnél majdnem megvolt a flash, de valamiért mégis letettem a lábaimat a pad-ra. Oltári sok próbámba került ez a szép boulder.Tolok még egy 7B, 7B+ bouldert, meg Patkánynak boulderét a "szembefalon", ami valami őrületesen gyönyörű.
Mért is jó egy plafonban boulderezni? Egy terem sosem venne rá hogy használjam a sarkamat, vagy állandóan lábfejezzek, de ezek a "remetés" utak megkövetelik a technikának eme - általam sajnos nem művelt részét. Boldog vagyok mert érzem az erősödést szeptember óta, akkor az Osztálykirándulás első mozdulata nagyon nehezen ment, 5/1 most 5/4 az arány. Ahogy hazaérek betolom az aminosavval dúsított áfonyaszirupos csirkeadagomat és átadom magam az álmok örvényének. (Ezekben az álmokban átsétálok egy 20 méteres slackline-on, megértem bizonyos dolgok működését, elfogadom a miértekre való üres és bizonytalan válaszokat. Majd megszólal a telefonom, felállok az íróasztalhoz sétálok és rácsapok egyet. Az adventi naptárból csoki a szájba, koffein a vérbe, cipő a lábra.
Bliccelés a Déli-Pályaudvarig, majd Győr. Szombatra egy kis karácsonyi összejövetelt szervezett a Győri alakulat, Fecó fogad a szokásos szeretettel és kedvességgel, mint mindig. Felmegyek hozzájuk ahol egy atom boulderezést küldünk le a padláson HRT, AIX fogásokon. Álom a mászás.
Ezután a győri csarnokban küldjük a köteles utakat, amíg Dr. Zakariás Úr pörrenti az udvaron a paprikás krumplit. Megnézem az Universitas győri-fordulós döntő utat, amiben Gábor annó lenyomta a Széll-eket. Egy flasht küldök rá, de szintén kiesek sőt külön külön is igen nagy gondot okoz a további rész. Levezetésnek a szokásos fekvőtámasz sorozataim, illetve egy egykezes betartás versenyt rendezünk. A Fakír névre hallgató kárászraj-szálkásságú barátunk mögött sikerült másodiknak lennem, három másodperccel volt jobb mint én (45), de pihenten szerintem 60 sec fölé lehet ezt vinni. Jó kis erőmérő gyakorlat.
A mennyei vacsora után az éves diavetítésekre kerül sor, Tomcsi nagy-falas túrái, a Győri csapat éves összefoglalója, és Domi vetítése az Argentínai Petzl Roc Trip-ről, melyről remélhetőleg itt is lesz majd írásos emlék. Az éjszakát is megnézték a srácok, ki-ki a maga módján. :)
A képek gyatra minőségéért már már én kérek bocsánatot, nem tudom hogy a "képtelen-képetlen" bejegyzés, vagy a silányokkal teli demoralizálja jobban az oldalt.

Nincsenek megjegyzések: