2013. január 21., hétfő

5.5

Egy korszak zárult le.
Ezen a napon záróvizsgáztam le a BME Alkalmazott matematika Msc szakon. A Bsc-vel együtt elvégeztem 5 évnyi matematika képzést: 11 félév, 333 teljesített kredit.


Szerintem ez elég idő volt ahhoz, hogy mostanra megmásíthatatlanul belém ivódjon; matematikus vagyok. Az leszek, bárhova is kerülök, bármit is csinálok. Ez jelenleg számomra a legfelemelőbb érzés.

Hogy mit tanultam, azt nehéz lenne egy blog bejegyzésben összefoglalni, de pár dolgot kiemelek.
"A matematika a gondolkodás tudatos irányításának művészete"
Nincsenek nehéz dolgok, csak személyes korlátok.
Attól még hogy nincs tudomásod valamiről, még létezik.
Az élet minden területe és minden helyzete ugyan olyan, csak a mértékegységek mások.



A Budapesten, tanulással töltött évek alatt sok mindent csináltam, sok minden kimaradt, de sok mindent ki is lehetett volna hagyni. Egy pillanatra sem töprengek az eltöltött idő elfecsérlésén; szerintem kihoztam, amit lehetett. Volt:

kutatás és kaland,
munka és matek,
mászás és TDK,
csajok és haverok,
bódulat és koncentrálás, miből több, miből kevesebb.



2 megjegyzés:

Bogyó Dávid írta...

gratulálok - egyébként jellemző érdekesség, hogy a matematikus, fizikusok nagy arányban jelennek meg a mászóvilágban

Névtelen írta...

Átérzem a hangulatot :D

Üdv.: Kolumbán