2013. június 23., vasárnap

Csilla Chillin

avagy Flowba-szóba
avagy a falon nem tudsz hazudni..
avagy Aki Rómába megy legyen római...és még sorolhatnám az alcímeket. A mostani cím csak poén édesanyámnak.
Bár a HD kamera kattant, - Nem a jó öreg filmszalagok folyamatos forgása alatt, de ömlött a Chill, a hülyeség, és a béke a srácokból. Minden téren rendhagyó csapat jött össze, ilyen felállásban még nem láttam magunkat kikelni reggel az ágyból. Míg Árpi kávét főz és a reggeli rántottánkat készíti én bevásárolom az egész napi elemózsiát. Amikor belépek a lakásba a nem meglepő kávé és piruló kolbász illata mellet megcsap egy őrülten furcsa látvány. Szobánk teljesen átalakult "köteles" táborrá, mindenhol köztesek, és ilyen Gerihez kellő cuccok fekszenek. Fel is kacagok, -Hát Árpi ba***d, nem gondoltam volna hogy mi együtt megyünk ki a Geribe... :-)
 Beke itthon (Velencei tó projo)
 Szájmon és Martin a Deáknál
 Gabikával rottyéknál
Árpi és Medvekutya szkander
Aztán telefonbétából megtudom, hogy a motiváltabbak közt még ott lesz a mi Ferink, illetve a BAH csomóponton látom álldogálni Korit, (Ravadits Kornél). Senkit nem szabad hogy megtévesszen ez a tiszteletreméltó figura, először csöndesnek hihetnénk, de ez az atomikkitten csapat csakhamar mindenkit kinyit és felvirágoz a Béke és Őrület közös egyvelegével. No, persze a célok sem utolsók!!!
Kiről is nem beszéltem még, ja hát persze. A Rádai verses kötetek híres szerzőjéről, Rádai Gergőről és persze Szájmon a sofőr mint mindig. Buddhát nem kell bemutatnom. A reggelt Zeusz egy hatalmas esővel kezdte, ami megalapozta a nap első szakaszára jellemző párás, fülledt időt. Mindenki tragédiától tart, ám felérve a bányába enyhe szelet érzek s bár félmezkó, nem annyira tömött a levegő. Mégis csak rejtegethet magában keménységeket a mai nap. Fent még egy csapat ismerős arccal találkozom, két haverral akiket évek óta nem láttam, Beliczky Peti, Dave és Kaksi szintén Veszprémi muzsikus.
Árpival a 23 karátos udvarban kezdünk, szokásos 23 karátos melegítésnek, mint mindig. Nagyon élményből sikerült másznom elsőre, pihengetek benne, élvezem a fogásokat. A tetejébe beleugrok párszor, hogy kicsit szokjam a köztes távokat. Árpinak kicsit fura most ez a világ, se ember se Isten nem tudja mikor mászott ő utoljára kötelest. Nekem is ilyen volt az első idei, vigasztalom. Aztán kicsit felgyorsulnak az események, többen különválunk, eljön mindenkinek a saját kiszemelt vadja.
 Tedd a kezed a farzsebembe!
Szájmon a 10+ -os Deadline tetején
Én nagyon sokat pihenek, sétálok, nyújtok, beszívom a friss levegőt és egy levendula illatát. Nézem a kemény srácokat, boldog vagyok hogy itt lehetek velük, mégha néha -akaratukon kívül- éreztetik is, hogy kilógok a geris sorból. Sebaj amíg az Izer-név fogalom, addig én úgy is éreztetem a fiúkkal hogy kinek mit kell megtanulni és tanítom is akit szerény képességeimhez mérten arra ítélek.
A nem arra ítéltek nagyon kemények; Feri és Kori Lélekharangozik, Gabika pedig a Metavadat mozogja. Meleg van ezekhez az utakhoz, de edzésnek mindenképp jó! Beverek két szendót és egy kis zabfalit, sok vízzel kísérem, nehogy sűrűsödjön a vér ebben a melegben. Dave elmagyarázza a bétáját a Szolid parádéra, de Gabikát is kikérdezem. Flash szeretném megmászni és ami Gabinak jó az általában jó szokott lenni nekem is, közel azonosak a paramétereink. Az út elejét viszonylag stabilan tudom mászni, de kicsit frusztrált vagyok, és a no hand pontokban sem tudok teljesen lenyugodni. Némi kontakt van a srácokkal Ők is látják ez nem a legjobb mászásom így, de azért sikerült felverekednem magam rajta. Nekem a Hekker lesz a nap fő projektje, szerencsémre Szájmon nagyon sok bétát ad, köztest is berak - sikerül összeállítanom fejben az utat. Emlékeim megszépültek, de ez a végén is tartogat egy jatt felállást, hát egy 7b+/c ez nem más.
 Árpi és Harangozó Teréz extázisa
 Teri feljebb
Árpi is csűret SZP-t, Terit, Metadvadat kell a szoktatás ehhez a falhoz. Senkin sem látok csalódást, Árpi is bizakodva fejezi be a nap végén, -Legközelebb megmászom a Terit! Márk nevét és karmáját fenyítő eszközként kezdtük el használni, így lépek oda az épp gondolkodó Ferihez. - Felhívjam Márkot? -kérdem. Ekkor Feri határozott mozdulattal elkezdi lehúzni a kötelet a Teriből és nekiáll elölben, csakhogy UTCAI CSUKÁBAN!!! A motiváció a tetőfokán a bányában, most ennek a felsőbb jónak a szellemét, amit egész nap éreztem pár mondatban sikerül is megfogalmazni. Nagyon jó, hogy Geri egy kicsit távolabb van Pesttől, a beszélgetés hihetetlenül tudja kovácsolni a csapatot. Most is érdekes témákkal övezve sétáltunk le, fáradtan esve ágynak elmémben körvonalazódva, hogy ezaz; Vasárnap! Egész héten vártam ezt a napot. Mindenki ódzkodik a hétfőktől, pedig szerintem csodás napok ezek. Minden héten kapsz egy új esélyt, hogy boldogabb légy, hogy csinálj valami újat, vagy a megszokottat tökéletesítsd. Az élet az embernek mindig tartogat valami meglepetést a hétfőkön. S én most a vasárnaptól várhatom mind ezt... :-)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Megmondom én mitől van kicsit távolabb geri,tőlem :(

B

Izer Bálint írta...

:-(