2013. június 3., hétfő

Edzeni, edzeni, edzeni.



Mikor mondta ezt Lenin? (Amikor meglátta Brezsnyev Ticklistjét!) [Miután sikerült egy nagyon szar poénnal indítani, engedjétek meg a folytatást.]

Elnézést a bejegyzés elvontságáért. De ezt most csak így szabad megfogalmazni.
Nem értem az idős emberek lakásait.  Az egész lakás annyira csendes szinte még a légzésem is hallatszik. Aztán észreveszem hogy a nagyszobában 2-3 óra is járja a táncot, a másodpercmutatók mintha csak egymást kergetnék, hangos a kattogás. Koty-kotty-kotykoty-koty. Érdekes hogy ahány idős ember házában jártam legalább egy óra volt a nappaliban, mintha az idő el akarna bújni előlük, de nem tudok gondolkodni; fejembe hatolnak újra a mutatók. Mintha csak az idő mérne ökölcsapást a lakók hátralévő életére, a másodpercmutató nem áll meg, nem romlik- a nyilván jó öreg békebeli, járja tovább magányos, de rendíthetetlen útját amarra a bizonyos időpontra, melyről csak így beszélünk; Remélem - majsoká jön el.
Nem lettünk fiatalabban nem lettünk szebbek, nem lettünk okosabbak, nem lettünk kedvesebbek. A világ nem lett tágasabb sem szűkebb, az elménk lett határtalan, kitárt, s nyűttebb. Egy új érzés, egy új lélegzet, egy új perspektíva. Mind ezt adta meg a 12 muffin, nem mást. Mintha az egész világra, s minden kérdésre, válaszra, ötletre, tárgyra, lányra, szóval mindenre ráhúztunk volna egy 5mm rádiuszos lekerekítést, megtompluva, az árnyék is elcsúszva minden. Mintha megrozsdásodtak volna az idő órájának láncai, akadoznak a fogaskerekek között és az idő tényleg megállt volna. Két élettörténet, három sztori és nem telt el 3 perc. Megállt az idő? Vagy mi álltunk meg? Mozgó felsőtestek, szótlan ajkak, mindenki sír és nevet. Hazaérve stand-up commediba folytok mindent mi megmarardt és lerohanom a hűtőszekrényt. Túlerőben vagyok, semmi se élte túl a támadást. Reggel a mentás zöldteának köszönhetem hogy kiment a zsibbadás a lábujjaimból, s a kávénak hogy felpuffadt gyomrom alsó tája újra kívánhatta az árnyékszéket. Amint a testem feltöltődött az egész napi tevékenységekhez –improprius integrál- gondolkodtam a tegnap estén. work less- climb more… megint erre jutottam. "Semmit nem ér az élet mászás nélkül",- régen ez a beszűkült érzés lepett el állandóan, de most hogy elmémet egyre jobban ki tudom nyitni, egyre több és másabb dolgokat is el tudok fogadni, már nem is értem a régi beszűkültségemet. 
De aztán észre is veszem magamon, a lazaságnak káros jeleit. Hiányzik nekem az a motiváció, hiányzik az a beszűkült látásmód. Szeretném újra a homokba dugni a fejem, és hinni hogy a mászáson kívül semmi se fontos, mert így okozza a legnagyobb boldogságot nekem a sport. Ha elhiszem, hogy nincs más, hisz nincs is! Ehhez fogom alakítani az életemet, ez lesz a középpontban. Ez a társaság, ezek az emberek alkotják életem festményének színeit. Ők azok akik a palettán a színes festékek. S mind színesek is, mindegyikük másképp. Másabbak vagyunk mind! Korban, ízlésben, elképzelésben, de a közös a sok színben az hogy mindegyik fel akar kerülni arra a festményre, melyet mi életnek hívunk, és vászon helyett egy sziklán történik az alkotás. Az alkotás, merthogy ez a sport maga a megtestesült művészet. A természet teremtette, s a lélek viszi véghez. 
 tengerészgyalogos
 eljátsszuk a Für Elise-t
 trillás része
 glutamin 1.0
 amino 2.0
Laura utáni lemozgatások
Ismeretlenek, már már idegenek rohamoznak meg a kérdésekkel minket: Mi ez a tengerészgyalogos edzés, mit csináltok, mit esztek mellé, de általában is mi folyhat ott, a Gall…-utcában. Budapesten összeállófélben van egy igazi gyurma csapat? Hát majd meglátjuk. Jan-osodás a cél persze. Kérdések a fejemben, ijedten teszem fel magamnak. Nem sok az idő, de most mégis megfelelő arányban kell csinálni mindent. Nem hanyagolhatom el az edzést, de a matek szigorlat jövő heti időpontja is vészesen közeleg. Szóval nincs más hátra szeretett barátaim, mint felvenni a kerek john lenon-os szemüvegünket és kisétálni a napra. Itt vagy tiszta, itt vagy önmagad, itt vagy fényben.
 Mi lesz egy délutáni ebédekből?
orificio para los dedos
 Szülinapi ajándékok, ereklyék egy része, barátaimtól!

Nincsenek megjegyzések: