2013. november 29., péntek

Hipszteréknél áll a bál

Egy szép őszi nap délelőttjén történt, hogy...










2013. november 28., csütörtök

Vérkeringéséknél

Csörög a telefonom: 
-Bááááálint, mit csinálsz ma délután? - szól bele a telefonba Duksa Joci hangja.
-Hááát, hááát.
- Jön a vajóczki is...
-uhh!
 Azt hiszed nem is vagyol Magyarországon pedig mégis, aztán már finn-nek is érzed magad?!
Szauna a 85°C a kalyibában, csobbanás az 5 fokos tóban?! Ez az élet, nem a három műszak?!
Előd 90% páráéknál
És most jön a lényeg: nem mondom el senkinek hogy hol van ez a hely! :-) van amit jobb titokban tartani ;-)

2013. november 23., szombat

In memoriam

"Miért nem tanulunk sohasem a balesetekből? Hogy mindig akkor érezzük csak igazán, hogy nem törődtünk Veled eleget, amikor már nem lehetsz Velünk. 2002. november 23.-án tragikus hirtelenséggel életének 22. életévében elhunyt Nagy Krisztián. Napjaink hegymászásának egyik kiemelkedő tehetsége. Sosem volt Ő reflektorfényben, többen az olyan eldugott helyeken találkozhattak Vele leginkább,

ami csak kevesen ismernek." (2002 mászós magazin.) 
 
Nagy Krisztián:
Sok történetet nem tudnék mesélni róla, de akik hallottak róla legendaként emlékeznek rá, és tisztelik azért amit elért. 2002.11.13-ban hunyt el.
Szeretnék bemutatni pár régebbi cikket melyekben ő is szerepet kapott:
"...ilyen a Pilisszántói-kőfülke melynek legnehezebb útját az Üzenet Patricknek IX-et Nagy Krisztián volt az  elsõ alsós megmászója."
"Kõkapu mely talán Budapest és az ország egyik legérdekesebb mászóhelyén (vagyis ennek plafonján) többen kapaszkodtak idén. Jelentõsebb ismétlések tudtunkkal nem történtek. Sokan megmászták a Rubophen-t és ismétlõdött egy régi út a „Majomkaraván” (IX- Bubb). Új boulderek is készültek Fodor Gábortól és Nagy Krisztiántól, nehézségük sok töprengésre és fõleg drasztikus fogyókúrára ad okot."
"Bajóti mászóhelyet az elmúlt években (1996) az esztergomi mászók építették ki. Az utak VII és VIII- körüli erősségűek. A barlang hihetetlen áthajlásain számos út (VIII+/ IX) található. Ezeket Kosztin Arnold (Esztergom), Áron, Viktor és Krisztián nittelték.
Csesznek: Egyedül Nagy Krisztián mászott 4-5 nívós utat a környéken, amiket tudtommal azóta sem ismételtek meg." (köztük nem egy solomászás volt!) 

Zavaró számomra, hogy minden magyar mászós sportoló RIP-pelgeti Dan Osmant, (aki szintén tényleg kemény figura volt) Krisztiánra azonban csak kevesen emlékeznek.



A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi pénzed volt, hanem hogy hány emberről mondhatod el, hogy szeretett! (Zsigmond Előd) 

A cikket Zsigmond Előd és Izer Bálint írták.

2013. november 20., szerda

Patkány ülő, 7C+

Ez a videó magában foglal pár őszi mászótúrát a teljesség igénye nélkül, illetve egy mászós bulit is. A Batyus Bál-nevezetű mászó partira azért volt szükség hogy magamnak bebizonyíthassam a tényt, mellyel régóta viaskodom: miszerint a mászók széthúznak az országban, nincs összetartás, nincs barátság. A 60 fős házibuli bebizonyította, hogy ez koránt sem így van, Budapest falva apraja nagyja összegyűlt, hogy süteményeket versenyeztessen és ápolja az ősi tradíciót: bódottságig igyon. A videó végén egy sikertelen, ám annál több tapasztalattal járó Spitz-i boulder túra néhány momentuma látható, hol senki semmit nem tudott megmászni. Eztán pedig Gábor barátom a kvantummechanikáról és egyéb érdekességekről tart kisebb fajta beszélgetést; téridőgörbület, fekete lyukak, Neumann János és John Nash Delight a témavendégek.
A videó minden igényesség nélkül készült, amolyan ponyva szemléltetve a bohémságot, a meggondolatlanságot, ahová a már már kamaszkorból kilépő fiatalok még néha visszahúznak, de persze már tudják: ez nem mehet így sokáig...
Jó szórakozást!

BHSK autumn - Ponyva a boulderben- by balint-izer
Hallottam, hogy Philippe Ribiere Magyarországra látogat a "Reel rock film tour" sorozat kereteiben, és az esti előadására nagyon szívesen elmentem volna, ám érvágásnak tartottam az egyetemista "fizetéshez" ezt a kiadást. Ez 3 Gyros,vagy 3 kínai a Budafoki úton, vagy majdnem egy UJJERŐ MÁSZÁS ára. Itt jön képbe a csütörtöki boulder jam, melynek az első 5 helyezettje ingyen belépőt nyer a Wild One-ra. Hhuuuu, akkor össze kell kapnom magam. Még vasárnap este legyaktuk magunkat a kisteremben, hosszú idő után a teljesítő képességem határán túl sikerült edzeni. Amikor este hazamentem és felemeltem a jobb kezem, folyamatos remegést éreztem a kisujjamban és ez a rángatózás csak erősödött. Ráolvastam a neten, hogy végződhet-e rosszul és mivel nem találtam ellen irodalmat, atom sok magnézium-ot vittem be tabletta formájában a szervezetembe. A remegés szerencsére mérséklődött hétfőn már a következő edzésen járt az eszem.  
Simon Bence a Sharp life 7C-ben

10cm hosszú az ujjad lekötöd mert az ortó?!
 Árpi melegít
"Mindig akkor jó a fejlődés, hogy ha a következő generáció az előző vállán tud állni." Chris Sharma
 Szájmon megmássza a Ki a hugyból-t.
 Sharp life 7C és Zoli
Na most adj bele mindent!
Benke Balázs formájában találtam meg a motivációs megapakkot, a fiú is fáradtam és elnyűtt arccal lép be egyetem után az albérletbe, a fingerboardra először gondolni sem merünk. Aztán pár perc beszélgetés után áramlanak az energiák, mindkettőnkben oldódni látom az érzéseket és végül motiváltan nyúlunk bele a ziazsákba. Balázs betartásos edzésére is sor kerül, ami a maga nemében az egyik legjobb fingererzés amit eddig toltam. Mindkettőnknek sikerül a fáradtság édes mezejére cipelni testünket. Este úgy fekszem le, hogy végre egy hét amikor dübörög a motivation.  Szerdán került képbe az Árpi, no meg az idokep.hu és koponyeg.hu . Naponta többször nézni az ember amikor projekt van és szerdán módosították az időjárás előrejelzést mely eddig esőt mondott: Csütörtök és Péntek is száraz, max 10 fok!!!  Szerda este már tudom hogy ki fogunk menni Pázmándra, de csak csütörtök délelőtt döntöm el, hogy lemondom a versenyt, mert esetleg nem akarom hogy izomfáradtságon vagy bőrhiányon múljon a projekt: a Patkány ülő, 7C+ os boulder. 
 Lyukas tenyér és a jegygyűrű. One of the best pic on this blog!!! Congrat!
 pázmándi gránit kövek
 Előd a fotógráf.
Péntek 2 órakor még a hősök terén tekergetek az országutival, nem akarom megzavarni az albérletben a kéjt, így csak hajnalban hajtom álomra a fejem. Kicsit morcos és nyűgös vagyok, amikor beszállok a kocsiba. Gondolatok cikáznak a fejemben, hallom magamat amint pár nappal korábban így fogalmazok Robinak kávézás közben: -Ha nem lesz bazinagy szél, nem iszok előző este, vagy nem omlik le a hegyoldal, akkor én meg fogom mászni ezt az utat. Most a kocsiban, lüktetnek fejemben a szavak, az ujjaimban nem érzem igazán az erőt, de bíztat a Borbély-Tóth?  mondás: Nem tudod mit mászol, amíg nem vagy ott, és nem mászol! A parkolóban Romhányi kollega és Gabo mosolygós arca lep meg Székesfehérvárról, látom Bölény fatert is Dunaújvárosból illetve, Komjáti Zoli és Simon Bence barátságos permerős társasága fogad. Velünk tart Előd is, aki a faggyal dacolva nagyon ütős képeket csinál a tripről. Bemelegítés után csakhamar nekiállunk annak amiért jöttünk. Az első két próba az enyém, az alja cheesy, de a tetején nem tudok pontosan sarkazni, illetve nem érzem bemelegedettnek a kezem. Két próba után pihenek, tudom hogy a béta tiszta, fejben kell összeszednem magam és pihenten beleadni apait, anyait. Csak ennyire egyszerű a képlet. Kamerák élesítve, Árpi jön. A forgatókönyv teljesen olyan mint egy hete az állónál, Árpi első próbára lecsűri… a gépezetet valóban beindították. :-)
 Beakad a legnehezebb mozdulat!
 Húzódzkodás széria a toppon.
 És biza itt is beakad!
Eloed: az elfolyó idő
Ezalatt Zoli és Bence megmásszák a peremes állót, ami a Sharp life nevet kapta Zolitól és egy 7C nehézséget. Zoli az ülőstartot csűri atom motiváltam és az egyik éles próbánál kitörte, az oldalhúzó fogást, amit a nagy mellette lévő kő tövébe rejtettünk, ha esetleg valaki egyszer hazavinné emlékbe. :-) Zoli szerint az ülőstart reclimbed most olyan 8A biztos lehet, open projo, hajrá srácok- biztat az Őzike utcai huligán. Két sikertelen próbám jön most megint, majd Szájmonbí ad egy nagyon jó bétát, elmondja hová sarkazom és szerinte hová kéne... (1 cm a különbség- de igaza van!) A következő éles próba már összeszedett, minden a helyén, a topon nyugtázom hogy 10 év mászás után megvan az első (sokak által) megerősített tízes boulder.
Erő izom tejet iszom!
A hideg időben mászogatunk még itt ott, Bence egy traviját próbáljuk esélytelenül, de hosszú még az út Szekszárdig és Veszprémig, úgyhogy távolsági buszon fejezem be az utolsó kézlenyújtást.

Gabó és a Mama főztje

Gabó hazatért
Gabó barátom váratlanul minden bejelentés nélkül szállt le Magyarországon, nem sikerült a transzparensekkel köszöntést megejteni mint az korábban terveztem. 10 hónap ázsiában, ez van a fiú háta mögött. Laosz, Vietnám, Thaiföld, India, Nepál és még sorolhatnám a szebbnél szebb helyeket és kalandokat, melyeket nekünk is volt alkalmunk olvasni a blogján. Arra számítottam hogy egy mantrákat morzsoló ember fog visszatérni, akivel nem tudok már beszélgetni a mászásról, vagy a szép szlengről melyet Buddha barátommal átvettünk és elterjesztettünk a fővárosiak körében. Ez a furcsa hangsúly, mely igen távol áll a Magyar nyelvtantól biza a fehérvári lakótelepen született, s honosodott meg a kazincbarcikai haverom ajkán, majd az én nyelvemen is. Nem hagyhattam hát ki az ősapa, Gabó barátom Welcome buliját, amit az általam fiatalon oly sokszor látogatott Csókakőn tartott. Buddha, Borbély Gabi, a battai Lengyel Csabi és még csupa megment figura. Az esti vetítésről pár képet ajánlok.
Terülj, terülj asztalkám!
 ünnepi viselet
 Már 3 éve, hogy Buddha először rám írt, hogy tartsunk regionális blogtalálkozót. Gyaa!
 Gábor 1, Gábor 2
 Gábor 3
 Milyen kutya vagy?
 Romhányi és Csutorás elvtárs 4kg tartóversenyen...
Az okos-telefon felismeri Zengő Márkot???! WTF? Reinkarnálódáséknál?

-------------

Más vizeken, avagy a "Mama főztje"

A szombat éjszaka egy régi osztálytársakkal tartott szülinapozásról kellett hogy szóljon, rég néztem meg a veszprémi éjszakát magamat is rég láttam így utoljára. Bizony észre kell vennem hogy a testem felett elsétált a kamaszkor ideje, már nincsenek meg azok a hormonok amik anno, amikor egy hajnalig tartó buli után is beszálltam Pistike Ausztriába tartó kocsijába, és a formámat hoztam gond nélkül. A vasárnap hajnal csak arról szólt hogy tudom felfogni hogy elért a „Kater bekommen” érzés.
 az előttünk álló út eleje
 őszi frizura
 pihenő gerinc a 750m/h emelkedés után
 1500on a Raxseilbahn-i hütte, itt már ezer szint van a lábunkban
 Innen indultunk.
 I love google Translate!
Urbán Benedek- sokak által csak Medvekutyaként ismert- barátom szed fel a házunknál a kocsival. A cél? Rax és Schneeberg túrázás, végre elkezdeni beleszagolni a mászás azon területeibe melyeket mohóságom miatt eddig nem kerestem. A fater és tesója alkotja a szuperhármast melyben a harmónia nem bomlik meg a hétvégén, lelkileg biztosan többet adott ez a trip mint bármelyik boulder túrám. A hegyeket tényleg megvilágosítják valamennyire az embert. Vagyis ha valakinek problémája van én kajak ezt ajánlanám először, nem egy pszichológust. 5 fokban mész felfelé egy szál pólóban a bakancsodban az ösvényt követve, vagy a tájat bámulva. Csak a fenyőfák susogása hallatszik ha fújja őket a szél, vagy a hó ropogása amikor olyan terepre érsz. Itt mindenen van idő gondolkodni… és a saját dolgaidat rendbe rakni, -Ha akarod!
Tettünk meg egy óra alatt 750méter szintkülönbséget, a hétvégén a két kirándulás alatt vagy egy félmaratont legyalogoltam, és végre nem illegálisan használhattam a Kaiserbrunni motel illemhelységeit. : -) Hazámnak érzem az Alpok hegyeit, már nem sokáig váratom őket…

 Néhol kisebb havak.
 Schneeberg kétezres csúcsa
 távolból
 Előttünk álló út.
 ösvényéknél
Lent a völgyben az apró Kaiserbrunn-i szállás.
Kilátás kis hazánk irányába.

2013. november 17., vasárnap

Vá→r(G⋅e∫z⋅t⋅ds)

Nov 17, vasárnap Már egy hónapja vagyunk itt ebben a pokolban.

Najó, nem pokol, sőt maga a Kánaán és nem is folyamatosan egy hónapot voltuk itt.
Szóval amolyan rekreáció jelleggel hétről hétre megtartjuk gyógy- és élménytúránkat a vértesi sziklákon.

Először (4 hete) nem tettük magasra a lécet, csak a 7-eseket (Matematika, Zserbó, Kubu) mászogattuk. Aztán (úgy 3 hete) jött a Fekete özvegy, Robi és én is megmásztuk, nekem ismétlés volt, mert már korábban megvolt, de Robinak most először. Aztán 2 hete ránéztünk a Molyoló Manolora. Mondjuk ez azóta még nem lett meg, de nem csüggedünk. Múlt héten egy laza Rokázás volt, és ma ismét Várgesztes.

Tehát reggel 6 órakor álmos szemeim felébresztésére felhúzom a redőnyt, de hiába, mert még sötét van. A Déli Pu. - Komárom személyvonat ablakából ködöt látunk, de néhol kikukucskál a kék ég. Gyönyörű az ősz, mint mindig.

A Tojás-falon kezdünk egy kiadós kávézással és Buddházással. Egyedül vagyunk az egész szektorban.


 Gabótól kapott imazászlók

És ekkor jött a megőrülés, vagy mondhatnám megőrüléséknél.


Fellegekben járok

Édesítőszer-éknél

Kávézások-nál

Boréknál. Elhozzuk a Balaton-felvidék ízeit a Vértesbe


Forralt bort iszol, megmész tőle, azt sem tudod, hogy jólvagy Páti.

buszmegállóba, jógába, tantra-mantra zimme-zumm

Végtére is megmásztam a Bumeráng-ot 2nd GO, a Dingo-t FLASH és a Baby Kloákát hámori onsight-ba.
Amikor készülődünk elmenni Gabó és Bölény jelenik meg, mintha csak az imazászlók szavára érkeztek volna.