2013. november 20., szerda

Patkány ülő, 7C+

Ez a videó magában foglal pár őszi mászótúrát a teljesség igénye nélkül, illetve egy mászós bulit is. A Batyus Bál-nevezetű mászó partira azért volt szükség hogy magamnak bebizonyíthassam a tényt, mellyel régóta viaskodom: miszerint a mászók széthúznak az országban, nincs összetartás, nincs barátság. A 60 fős házibuli bebizonyította, hogy ez koránt sem így van, Budapest falva apraja nagyja összegyűlt, hogy süteményeket versenyeztessen és ápolja az ősi tradíciót: bódottságig igyon. A videó végén egy sikertelen, ám annál több tapasztalattal járó Spitz-i boulder túra néhány momentuma látható, hol senki semmit nem tudott megmászni. Eztán pedig Gábor barátom a kvantummechanikáról és egyéb érdekességekről tart kisebb fajta beszélgetést; téridőgörbület, fekete lyukak, Neumann János és John Nash Delight a témavendégek.
A videó minden igényesség nélkül készült, amolyan ponyva szemléltetve a bohémságot, a meggondolatlanságot, ahová a már már kamaszkorból kilépő fiatalok még néha visszahúznak, de persze már tudják: ez nem mehet így sokáig...
Jó szórakozást!

BHSK autumn - Ponyva a boulderben- by balint-izer
Hallottam, hogy Philippe Ribiere Magyarországra látogat a "Reel rock film tour" sorozat kereteiben, és az esti előadására nagyon szívesen elmentem volna, ám érvágásnak tartottam az egyetemista "fizetéshez" ezt a kiadást. Ez 3 Gyros,vagy 3 kínai a Budafoki úton, vagy majdnem egy UJJERŐ MÁSZÁS ára. Itt jön képbe a csütörtöki boulder jam, melynek az első 5 helyezettje ingyen belépőt nyer a Wild One-ra. Hhuuuu, akkor össze kell kapnom magam. Még vasárnap este legyaktuk magunkat a kisteremben, hosszú idő után a teljesítő képességem határán túl sikerült edzeni. Amikor este hazamentem és felemeltem a jobb kezem, folyamatos remegést éreztem a kisujjamban és ez a rángatózás csak erősödött. Ráolvastam a neten, hogy végződhet-e rosszul és mivel nem találtam ellen irodalmat, atom sok magnézium-ot vittem be tabletta formájában a szervezetembe. A remegés szerencsére mérséklődött hétfőn már a következő edzésen járt az eszem.  
Simon Bence a Sharp life 7C-ben

10cm hosszú az ujjad lekötöd mert az ortó?!
 Árpi melegít
"Mindig akkor jó a fejlődés, hogy ha a következő generáció az előző vállán tud állni." Chris Sharma
 Szájmon megmássza a Ki a hugyból-t.
 Sharp life 7C és Zoli
Na most adj bele mindent!
Benke Balázs formájában találtam meg a motivációs megapakkot, a fiú is fáradtam és elnyűtt arccal lép be egyetem után az albérletbe, a fingerboardra először gondolni sem merünk. Aztán pár perc beszélgetés után áramlanak az energiák, mindkettőnkben oldódni látom az érzéseket és végül motiváltan nyúlunk bele a ziazsákba. Balázs betartásos edzésére is sor kerül, ami a maga nemében az egyik legjobb fingererzés amit eddig toltam. Mindkettőnknek sikerül a fáradtság édes mezejére cipelni testünket. Este úgy fekszem le, hogy végre egy hét amikor dübörög a motivation.  Szerdán került képbe az Árpi, no meg az idokep.hu és koponyeg.hu . Naponta többször nézni az ember amikor projekt van és szerdán módosították az időjárás előrejelzést mely eddig esőt mondott: Csütörtök és Péntek is száraz, max 10 fok!!!  Szerda este már tudom hogy ki fogunk menni Pázmándra, de csak csütörtök délelőtt döntöm el, hogy lemondom a versenyt, mert esetleg nem akarom hogy izomfáradtságon vagy bőrhiányon múljon a projekt: a Patkány ülő, 7C+ os boulder. 
 Lyukas tenyér és a jegygyűrű. One of the best pic on this blog!!! Congrat!
 pázmándi gránit kövek
 Előd a fotógráf.
Péntek 2 órakor még a hősök terén tekergetek az országutival, nem akarom megzavarni az albérletben a kéjt, így csak hajnalban hajtom álomra a fejem. Kicsit morcos és nyűgös vagyok, amikor beszállok a kocsiba. Gondolatok cikáznak a fejemben, hallom magamat amint pár nappal korábban így fogalmazok Robinak kávézás közben: -Ha nem lesz bazinagy szél, nem iszok előző este, vagy nem omlik le a hegyoldal, akkor én meg fogom mászni ezt az utat. Most a kocsiban, lüktetnek fejemben a szavak, az ujjaimban nem érzem igazán az erőt, de bíztat a Borbély-Tóth?  mondás: Nem tudod mit mászol, amíg nem vagy ott, és nem mászol! A parkolóban Romhányi kollega és Gabo mosolygós arca lep meg Székesfehérvárról, látom Bölény fatert is Dunaújvárosból illetve, Komjáti Zoli és Simon Bence barátságos permerős társasága fogad. Velünk tart Előd is, aki a faggyal dacolva nagyon ütős képeket csinál a tripről. Bemelegítés után csakhamar nekiállunk annak amiért jöttünk. Az első két próba az enyém, az alja cheesy, de a tetején nem tudok pontosan sarkazni, illetve nem érzem bemelegedettnek a kezem. Két próba után pihenek, tudom hogy a béta tiszta, fejben kell összeszednem magam és pihenten beleadni apait, anyait. Csak ennyire egyszerű a képlet. Kamerák élesítve, Árpi jön. A forgatókönyv teljesen olyan mint egy hete az állónál, Árpi első próbára lecsűri… a gépezetet valóban beindították. :-)
 Beakad a legnehezebb mozdulat!
 Húzódzkodás széria a toppon.
 És biza itt is beakad!
Eloed: az elfolyó idő
Ezalatt Zoli és Bence megmásszák a peremes állót, ami a Sharp life nevet kapta Zolitól és egy 7C nehézséget. Zoli az ülőstartot csűri atom motiváltam és az egyik éles próbánál kitörte, az oldalhúzó fogást, amit a nagy mellette lévő kő tövébe rejtettünk, ha esetleg valaki egyszer hazavinné emlékbe. :-) Zoli szerint az ülőstart reclimbed most olyan 8A biztos lehet, open projo, hajrá srácok- biztat az Őzike utcai huligán. Két sikertelen próbám jön most megint, majd Szájmonbí ad egy nagyon jó bétát, elmondja hová sarkazom és szerinte hová kéne... (1 cm a különbség- de igaza van!) A következő éles próba már összeszedett, minden a helyén, a topon nyugtázom hogy 10 év mászás után megvan az első (sokak által) megerősített tízes boulder.
Erő izom tejet iszom!
A hideg időben mászogatunk még itt ott, Bence egy traviját próbáljuk esélytelenül, de hosszú még az út Szekszárdig és Veszprémig, úgyhogy távolsági buszon fejezem be az utolsó kézlenyújtást.

Nincsenek megjegyzések: