2013. december 31., kedd

We are climbing!


merengések
 Már ősz vége felé tudatosult bennünk, hogy a Varazze trip a drágasága (és mert nem lesz rá motivált boulderes, akinek pénze is van) miatt meg fog hiúsulni. Nem akartuk kidobni a két ünnep közötti "isten adta" szabadságot, így született meg az ötlet hogy menjünk közelebbre; így jött képbe a Dunaparti márványbánya Ausztriában: Spitz
Igen válogatós vagyok, ha arról van szó kivel menjek el boulderezni/kötelestmászni több napra, egynapra még bárki jó lehet, de a 2-3 napnál némelyik arc már igen veszélyes tud lenni. Mivel Gábor visszamondta két embert kellett mellénk keresni.
-Benke Úr már sokszor bizonyított, ő az egyik kedvenc szereplőm a fővárosi mászók körében. Mindenképpen vele akartam többet lenni, még ha miatta egy nappal korábban is ért véget a trip, na egye kukac.
-Ősz végén egy ujjerős system boardos csapatás közepette állt be mellém Háber Balázs (18) boulderezni. Kiderült elég hamar, hogy nem ő boulderezik velem, hanem én próbálok az ő ujjerejével lépést tartani, sajnos ez nem sikerült. Már akkor is felvetettem neki a közös mászás lehetőségét és most decemberben is ráírtam, szerettem volna ha ő színesíti kis csapatunkat. Másrészt igen fontosnak tartom a leendő mászótársadalom fejlesztését. Már régebben felfigyeltem rá, hogy Pesten igen nehéz belekerülni a krémbe. Teljesíteni kell, és ha már elég kemény vagy és közösek az érdekeitek (ugyanazt a 7C+ akarod nyomni mint a másik kettő), akkor esetleg belekerülhetsz a csapatba. Ez így vagyon a köteles és a boulderes arcoknál is.

A csapat megvolt. Jöhet a kaja. A szülők igazán kitettek magukért, Id. Zsigmond Árpád neve mindenképpen megérdemli a nyomdafestéket! Szállás. Charlie és Georg a testvérpár a szállásadók. Szeptember végén megbeszéltük velük hogy ez összejöhetne, igazán tiszta szívű srácok, nincs bennük kérdőjel: szívesen látnak.
December 27. reggel 8 óra 50 perc. Ár.Zsigmond Hív
Összezavarodva veszem fel a telefont, köszön, mindjárt ittvan a házunknál Veszprémben. Szekszárdról indult korán reggel, én pedig elaludtam. Hihetetlen, jó rég nem volt már ilyen. A kávéra már nincs idő, de minden a kocsiba kerül, épp időben; 8 óra 25 re már a Veszprémi buszpályaudvaron vagyunk, Balázs már leszállt a pesti buszról: irány Ausztria!!!
Nalle facebookja karácsonyi kiadás
Várjunk csak, egy momentumot átugrottam. Hétfő délután, 5 óra, ez a határidő Fóton hogy kiérjek és elhozzam az ujjonan talpalt cipőinket. Előd országútiját választom, eltévedek. A 20km-ből lesz 30, az 5 órából, 5:10 szerencsémre a műhelyben dec. 23.án is nagyban megy az ipar, a cipők készen várnak a polcon. Kicsit a Jakab mester karácsonya mese jut eszembe, a kedvencem volt anno.
 Krötenstecker SD 8A - esélyes
 Első mozdulat
 Az Entree 7A traverz, háttérben a Pussy dose 7A
Balázs és a Lost in Translation, 7B+
Szóval átrepüljük a határt, és irány az Alacsony Ousztria. Egyből a sziklákhoz megyünk, imádom meglátni a Duna mellett a régi márványbánya maradványait a hegyoldalban. Távolról kis kő rézsűnek tűnik, de közelebb érve ház nagyságú tömböket vesz észre az ember. 

A Krötenstecher 7A- lesz az első boulderünk, jó 5-5.5méter magas tömb, két padünkkel nem túl bátorító, de mind a hárman megmásszuk pár próbából. Átmegyünk a Lost udvarába. 
Az osztrákok már vastagon csapatják, lepacsizunk a már ismert formákkal. Jürgen jó 40 éves, a helyi 8A+okat már mind lecsapta, ismétlés gyanánt azért kijár még telente. Christoph, fiatal szemüveges mosolygós srác; boldogan meséli nekünk hogy karácsonykor megmászta az Unknown 8A-t. Az elsőjét. 
Hát itt nem a Borárosi aluljáró szagában edződnek a srácok az biztos, de semmilyen következtetések levonása nélkül, azonnal elkezdjük a mászást. Ki-ki máson melegít.
Személy szerint az Entree, 7A -t választom még bemelegítésnek, már két napnyi próbálkozásom benne van. Igazán jó fogások vannak benne; nagyok is, nyitottak is (Auflege), mégis izmosak a mozdulatok, abszolút melegítős. Vagy ujjabb 20 próba után adom fel, sebaj majd holnap. Szépen fog mutatni a videón, hogy "7A ultimate projekt és 4. Nap" de nem is a fokozat érdekel, végig akarok mászni ezen a vonalon. Az egyik legszebb spitz-i boulder, s bár nem kimászós: a fogáskészlete egyszerűen: pazar. 
 Balázs és Árpi
 fesszen a kar
 és jöhet a balra travi
 "Ganz rechts (und oben) neben Lost in..." 6C-7A kiállás, azt 
hiszem mindannyian flash másztuk
 Nem, inkább tanulok.
 Legvége...
 akkor mit is?
 első mozdulat
 tán a kunszt
"mérges szemek"
A Lost in Translation a következő csemege, 7B+ ért. Régebben mindenki valami sarkazásról beszélt nekem, hogy sarok meg lábfej. Sosem tudtam megcsinálni, megoldást keresve fordultam a youtubehoz október elején. Egy osztrák srác videójából lestem végül el a bétát, már ott láttam az én testemre ez a béta lesz a legjobb. Semmi sarok, csak bal lábfejezés. Az első próbára beakad este ez a rész, átnézem a végét és jöhetnek az élesek. Már lemegy a nap, amikor sikerül letudnom a projektet, örülök, hogy ez a 'számomra nagy falat' végre lecsúszott a torkomon. 
Háber is a Lost-ot nézi, Árpi pedig a Polarexpresz-szel birkózik, két részben is a csata legvégén az út győzedelmeskedik, csak másnap reggeli ütközetben arat Árpi elsöprő sikert, megmért külföldi 7C boulder a jutalom. 
Az esték általában gigakajálásokba torkollanak, én sokszor rámegyek a kajaflash-re.
 George és Charlie
"Sütőben sült bagette, grillezett csirke szósszal, tésztával pirított hagymaköntösben"
A második nap hosszúra tervezett, bár csak későn bírunk kikelni az ágyból. A szikláknál valóban nagy a motiváltság, most George is velünk jön. Nagy respekt neki, rengeteg bouldert mutat meg nekünk, gyakorlatilag körbekalauzol a helyen. Sok út, van ami akad és mennyi ami nem...
Számomra a legkiemelkedőbb teljesítmény a Magneto állóstartja, párpróbából sikerül lenyomni. 7B vagy 7B+ nem is tudom. Ezt a kevés időt amit itt tudunk tölteni inkább sok út mászásával, tömbökre kimászással akarom eltölteni, nem kezdek el projektelgetni, és nagyon nehezeket sem nézegetek. Persze figyelgetem a potenciális 7C/+ körüli utakat, de csak figyelgetés ez nem más. Most még.

A nap végén Krems-be kocsikázunk felvenni Benke Bazsit. Az egész túrán a megmászós puding jellemzi a srácot. A 29.-e sok szempontból igen kemény nap volt. Jürgen reggel egy őrületesen jó bétát mond az Entree-re. Csak a jobb lábamat kell 10cm-rel lejebb tenni egy rücsökre.
 A jó megoldás megérkezik.
 villámgyors mozdulat
 100% szorítást neki!!!
Tartsd meg!
 Eeeeeez jó lesz!
A rücsök akkora mintha egy darab bicskebogyó, kicsit lekerekítve. Jól bejelölöm a megoldást, majd motiváltan ülök oda az ülőstarthoz, utoljára. Szomorú vagyok. Még mondom is a próba előtt, hogy mennyire mennyire meg akarom mászni, és most meg is fogom, pedig milyen jó lenne még csinálni ezt a bouldert sokáig. Negyedik napom itt, mintha minden nap egy egy stáció lett volna, mindig csak egy kicsit közelebb jutva - mostanra tökéletesedett ki a béta. Egyszerűen fantasztikus. Az első két mozdulat olyan amiért azt mondom megéri elmenni Spitz-re. Ennek a bouldernek a megmászása majdnem üti az örömét egy bleau-i kimászásnak. Majdnem... :-)
 Fiúk és a márvány bánya
 Daily pussy dose, 7C+
 Balázs és az "adag"
" Ganz Österreich ist ein Dorf" - 7A
 Universal Mother, balra fent a beújított reibi
Itt még jobban látszik a balos reibung. Nem hiszem hogy csít, mert akkor kunszt lenne az egész út. Hisz az alján is 30 centivel beljebb fogsz és sarkazol. Árpival ellentétben az én véleményem szerint; nem csak magasaknak jó. 7B optimális érte.
Pole Rider SD, 8A
Miután lecsapatom, pihengetek, karkörzéseket végzek. Észrevettem, hogy igen ritkán csinálok gimnasztikai gyakorlatokat, pedig nagyon fontos, az izmok, a váll melegen tartása. Jól átmozgatom magam, lemasszírozom az ujjaimat, a végükből kihúzom a feszültséget. Eszek egy keveset, kérek egy is Ír krémteát Balázstól. Minden pad-et lepakolunk a Pussy dose alá. Jürgen mászik rá egyet, hogy lássuk a bétáját, mindent nagyon szívesen elmagyaráz nekünk, a legutolsó lépésig. Miután Árpi letolja, maximállal álok oda a magas boulder alá, amit sikerül flash teljesíteni. A magas embereknek nem olyan nehéz szerintem az állóstart, gyakorlatilag meg kell szorítani egy kis peremet és nyúlni egy nagyot. A kimászástól szerencsére nem parázok, nagyon sok padet tettünk le, így nem félős a kb. 5 méteren lévő sarkazás és átborítás. Amíg a két Balázs csapatja a punciadagot, mi Árpival az Universal Mother 7B+ élbouldert nézzük meg. Nagyon nem adja nekem az él bal kézzel megfogása, nem férek bele a pozícióba, ezért más megoldást keresek. Az éltől egy 30 centivel feljebb dőlésszöget vált a sima val, csak pár fokot, de ez a szögkülönbség már elég arra hogy teljesen nyitott reibungot betartsa az ember, persze a sarok őrületes szerepet kap. Jobb kézzel kettő segédcsapást is csinálok, amolyan "lassító tenyeres". Majd harmadszorra jobb kézzel elkapom az élet. Innen minden a régi, lábcsere lent, be a jobb sarok, tovább a jobb kéz, menekülés, kigilisztázva kimászás. "Kihasalsz, ha nincs más." Árpi is leküldi utánam azonnal, sajnos mindegyikünk megmászásáról lemaradt a kamera.

Durva milyen jó szem kell a kamerázáshoz egyébként, ha jó felvételeket akar készíteni az ember, nagyon nem mindegy hogy az állványt hova állítjuk fel. Még nem állt rá a szemem sokszor erre az állványosdi-ra, de majd igyekszem a jövőben. Van egy régi vágyam. Még márciusban amikor másztam a Cardinal richiliö-t, nézegettem a mellette menő Blackbox nevű bouldert. Hatalmas hívogató 'életed kancsója' zseb a beszállás, majd a fogások szépben kinyitnak és egyre reibungosabbak lesznek, aztán egy hatalmas dyno mozdulat egy nagy peremre, amit csak 3 ujjal érsz el. A vége szép kimászás. 10-15 perc alatt sikerült összerakni, motiváltá tenni rá a többieket is. Azt hittem korábban, hogy 7B ebben a tudatban is másztam meg, simán elhittem volna. 7A a fokozata egyébként, szerintem a keményebb fajtából. Ez nagyon jó volt zárásnak, kell hagyni erőt másnapra is.
Árpiék is megmásszák ezt, a Cardinal-ra is rászikkadnak, de ott nem születik ascent.
 Kuschel rock, 6C
 csukló
George und Donau
Számomra tényleg az utolsó nap tette fel az i-re a pontot. Last day-best day... ahogy mondani szokták. George-al kocsikázunk ki ketten, pár év múlva jó lenne összehozni egy portugáliai tripet firtatjuk: Warum nicht? Kint a srácok már csapatják, BenkBazsi nagyon jó próbákat dob a Lost in...-re, nagyon közel a megmászás de valamiért mégse.
Kevés bőröm van, igazán nehézre sikerül a bemelegítés. Egy MuhKuh nevű 6A+ ra mászunk fel, iszonyat pofon a mellette menő 6C+. A beszállóból nem bírjuk elemelni a seggünket. Feljebb megyünk a legfelső szektorokhoz. Egy Selly nevű 6B, és egy Champane supernova 7A a melegítők, utóbbi nekem nehezen. "Összerakjuk" a mellette lévő 7B-t is, bár annak a megmászása még odébb lesz azt hiszem. Egy tömbbel odébb megyek, egy a durva projekt, három az igen motivált. Profit a neve, 8A+ vagy B lesz a fokozat, mondja a srác. hmm
Champane supernova 7A - kimászása, háttérben a Selly és a Duna, 
az osztrákok figyelik Árpi próbáit
Tovább megyünk kicsit lejjebb. Prometheus. Láttam a Nándi videóját, már akkor nagyon tetszett, motivált vagyok és érzek rá egy próbát, megkérem Árpit hogy kamerázzon és felszívom magam. George mindent elmond amit tudni kell az útról. Sikerült egészen határon mozogni, úgy improvizálni- eltérni az originál bétától, hogy nekem jó legyen. Amikor átmásztam a tömb tetejére nem hittem el hogy sikerült. 7A+ flash, talán a legnagyobb eredményem a túrán. Miután Árpi is lecsűri és a mellette lévő 6C+/7A körülit is dobok arra is egy flash-t. A Xerom 7B és a Prometheus direkt között megy fel, a xerom-ba belemenve. Egy nagyon kis perem jön ki jobb kézre, amit máshogy akartam megfogni mint ahogy George és Árpi is ajánlották, kétszer is lepattan a kezem. Aztán harmadszorra csak megvan ez is, leszedem a ragasztócsíkokat az ujjamról, számomra véget ért a négy napos túra. Árpi Polarexpressz 7C-je a legkeményebb, de én sem voltam rest. 13-14 bouldert másztam ami 7A vagy afeletti nehézségű, 3 7A flash. Teccetős trip. Remélem az ebből készült videó is tetszetős lesz. Mi is kell még hozzá. Jah igen; egy kis Ördög, egy kis Tündér, egy kis Ezüst!
 gyros
design karácsony felé

Nincsenek megjegyzések: