2014. február 24., hétfő

Beolvadva az UJJERŐ-be és egy kis elmélkedés a hétfő reggeléről

Elmúlt heteim, 4-5 napját is a kis teremben töltöttem a Budafoki úton. A társaság egyre magával ragadóbb, nem szabadott kihagyni a bulikat sem, csak most kicsit mászósra volt hangolva az egész. Az első rendezvény az Ujjerő Farsangi őrülete volt, Bodó Máté igazgatása alatt, jelmezek, hangulat, boulderek, mosoly, nevetés, öröm. A második az Éjszakai Ujjerő boulder Jam, melyen először vettem részt. Vörös Tomi, Zupán Tomi, Csé...
Neonfény, világító fogások, mindenhol rajzok a falon, elképesztően jól kitalált boulderek, félmeztelen emberek mögött egy világító fehér fogsor. Mindkét versenyről a 3. helyezést sikerült elhoznom. (24/25 és 24/30)
 bad man
Vörös Tomi "G-unittal meg a kurvákkal"
 prostituált Agócs Tamás
 ötletes
Zupi, azaz Han Solo boulderezik, Leia hercegnő spotolja
 Borbély Gábor Professzor Úr a szóbeli vizsgáztatás után...
taekwondo mesterbe
 Tóta Ádám...talán egy madárijesztő?!
 Gábor a prof és Réka a diáklány
Zupi és menyasszonya Leia :-)
Éjszakai JAM
 Vörös Tomi fényképei fb-ről!
 Such a slab!
 Ez egy ilyen bicikli.
 Flaska Pí, Csé
 világítóséknál
feséséknél
 mokkó
Ujjerő éjszakai Jam: igen furcsa volt, Toborosi Gábor a fotelban éppen olvas mikor megzavarom, fizetném a nevezést. Ha Tabi ott van egy versenyen az ember akaratlanul is érzi, uhh ez tényleg egy verseny... :) Próbáltam a versenyszellemet félretenni, úgyhogy elkezdtünk iszogatni a medve bőrére a srácokkal. Jó csapat nagyon ez az Ujjerős, megszerettem. Kár hogy legtöbbjük társaságához valóban egy bérletet kell váltanom és nem találkozunk szikláknál. Volt egy nagyon kellemes érzésem, szeretném elmesélni. Worms volt azt hiszem a boulder neve CS keze munkáját dicsérte, ez látszott a vonalvezetésén, és a fogáskészletén, valamint azok felrakásán. Az útépítés egy egészen más műfaja ez melyet eddig mástól nem láttam. Negyedik kísérletre sikerült megmásznom ezt a bouldert, eléggé kisfogásos volt, csipis is néhol, nem annyira feküdt nekem. Valahogy ezen a ponton (a verseny elején) még inkább az alkohol pörgetett mint a "versenyszellem" - akartam mászni egy jót. Patkány, Tamáska, Nándi - igazán jó csapatós társaság verődött össze és a közönség is rendesen a helyén volt. Először tudtam megmászni utat úgy, hogy a közönségből sikerült meríteni az erőt, teljesen halottam a kiabálást, az ordítozást. Sosem hatott rám a tömeg ilyen hatással. Az elején nem voltam fejben ott, tudtam a végén nagyon kell szorítani és figyelni, majd csak lesz valahogy. Azt éreztem bármire képes vagyok. Nem hittem el amikor ledupláztam a Top-ot. 6-7 embernél több nem is mászta meg ezt a bouldert. A verseny végeztével, adtunk a táncnak, a hangos zenének. Régen sétáltam már haza a madárcsipogásra, napfelkeltekor.
 Alkaréknál, vastagéknál
-sosem lesz bajszom-

Vasárnap este konditerem, végre egyedül vagyok. Gondolkodom, hogy ha a fekve nyomásban rajtam marad a súly mi lesz, de 100kg-ig sima a legörgetés, nem szabad kifújni a levegőt. Lenyomom a szokásos "Royal" köreimet - mely a mászásra legoptimálisabb edzéselemeket tartalmazza. Fogom finomítani, de a metolius és CaféKraft edzés elveit követve és betartva, most eléggé változatos és érzem is a hatását. Otthon túró (egy kis mézzel), kőrözött. Hétfő reggel megszólal az ébresztő 8 órakor, Előd kómás feje mosolyog a szoba túloldalán. Müzli és öltözködés. Nemsokára már a napsütésben futunk a Dunaparton, reggeli 6 km ébresztés gyanánt. Gyors zuhany, öltözködés ezúttal egyetemistásba. Előadás, jegyzetelés. Hazamenetel, ebéd és egy kis alvás hogy bírjam a délutáni 4-5 órás edzést. (még nem döntöttem el, hogy az edzés időtartamába beleszámolom-e a nyújtást. De nem is bánom, amíg van ilyeneken időm tanakodni, addig laza az életvitel). Fárasztó volt a múlt hét, 5 mászás az Ujjerőben, két konditerem, két futás, az egyik rekord a 6,5-es távon. Nem baj, az alapozás időszaka ilyen, most van idő, elme és energia is, most kell megszakadni.
Elkapott a motiváltság, Tomcsi hihetetlenül megszikkasztotta a csapatot és mindenkit felmotivált az Edzésnaplóval! A minap is felhív mint egy tisztességes edző és figyelmeztet hogy a dátummal valahol elcsúsztam kicsit. :-) Miután szégyenkezve korrigáltam a hibát rájöttem, hogy végre egy új csapat született meg, a mászás és edzés új kombinációjával lépve életembe - jól jött ez a vérfrissítés azt hiszem. A veszprémi, és az Árpival való boulderes évek után, most a harmadik időszakába léptem pályafutásomnak. Tetszenek ezek a váltások, mindig adnak valami mást. :-)

1 megjegyzés:

Tomcsi írta...

Nagyon kedvemre való írás! Gáborék jelmeze pedig hatalmas, más szituációban is el tudom képzelni ezt a jelmezt ... :D