2014. szeptember 28., vasárnap

Bent az őszben


Beke Barni hívott fel, akkor tudtam meg a fater-ozás már kiment a divatból, most komézni kell. Furcsa volt számomra hogy valaki több szlenggel beszéljen mint én, pöpec.

Délután találkoztunk Barnival, majd kis szervezés után kint voltunk Remete-szőlősön. Nemsokára befut Tóta kocsija, Jocival és Bonjour kutyával. Rég voltunk itt. A függőlegesen a szokásos bemelegítők, s kitalálunk egy nagyon szép eddig általunk nem mászott vonalat. A Lazac utca beszállófogásából, balra kanyarodva felfelé a Traktor mellett, a végén ugyanazok a fogások, Top=zseb. Mire lement a nap megszikkadtam és bemelegedtem. A Lazac utca volt a fő cél. Bár kicsit párás, nyirkos volt a vége megcsináltam most a közepétől az átmenetet a nagy zsebig, a top odu-ig. Igen masszív, de csinálhatónak éreztem. 3 próbám volt rá, ezt gondoltam eleinte.
1. Az eslő próbánál kiestem az átcsapásból, elfelejtettem hogy a sarkat le kell hozni.
2. Megvan az első nehéz pont az átcsapás, reménykedem a sikerben hisz a végét simán szoktam mászni, de nem bírom megtartani a kilendülést (dead hang out).
3. Bétát változtatok mert érzem nem vagyok elég erős meglógni, majd lábfeltevés, és onnan húzni egyet a reibungra, úgyhogy a sarkazásból szeretnék kiugrani a reibire. Így is meg kell tartani a swung-ot, de legalább feljebb vagyok már sokkal. -hogy erre miért nem jöttem rá korábban?-

Szóval megtartottam a kilendülést, akkorát szorítottam a reibungon amennyit csak képes voltam, már ment fel a láb a falra... és ekkor az letört. A Reibung. Letört.
Szomorú hír, már csak azért is mert egyáltalán nem érzem magam annyira erősnek hogy megtudjam csinálni a reibi nélkül. Nagyon fontos fogás volt nekem mind jobb mind bal kézre. Állóstartos beszállást próbáltam így is és el tudtam mászni a top-ig, de sokkal nehezebb a reibi nélkül. Ha eddig is kérdőjeles volt a fokozat Zoli szerint, én most biztosan aláírom neki a 7c+-t, meg azt is hogy még sokat kell jattosodnom hozzá.

Nincsenek megjegyzések: