2015. május 21., csütörtök

Mózes

Dédelgettem a gerecse ötletét, de sejtettem hogy a Vajóczki bedobja majd a törölközőt. Hatalmas mákomra Miskó Robi totális motivációval fűtve mondta a telefonba: háromnegyed 4, Pusztaszeri körönd. Cél: Csókakő!
Gabót Székesfehérváron vesszük fel, a srác mondható talán az igazi helyi vagánynak itt, tangapacskerban felsétálás, szaladgálás az összes helyi úton...nem gond.
maga a fehérvári legenda

Pár hete átszakadt egy régi illúzió. Nagyon régóta mászni szerettük volna a Mózest, egy régi trepnis utat, mely tele van szétrozsdásodott szögekkel, s nem olyan rég Oszinak hála nittek kerültek az útba. Gabo most tavasszal mászta ki elsőként szabadon, aztán egyből jöttek is a megmászások, Miskótól, majd On-sight Bajusz-tól. Atom lelkesedéssel álltam neki én is, de nagyon messze voltam az OS-től. Kicsit bántam, de igazából örültem a másodikra való megmászásnak is, egyáltalán nem volt könnyű. Én 7b is rá mernék mondani, de helyi viszonylatban más utakhoz viszonyítva valóban real lehet a 7a+ fokozat. Te jó Isten mennyire gyönyörű ez az út!!! Többször ijesztgetett minket a hideg szél és a sötét felhők, de szerencsére a Vértes megfogta az esőt és kellemesnek mondható hűvösben másztunk.

Pofon2-őt is sikerült megkapni a Csontbrigádtól. Nagy lelkesedéssel álltam neki, legalább 2 (van az 3 is) éve próbálhattam utoljára és emlékszem milyen passogás és hümmögés kapott el a 3. nitt után. Tipikusan olyan oldschool út, mely szerintem már akkor sem volt IX+ amikor annyinak mondták; (Urbanics Áron az egyetlen alsós megmászója... 1992 óta!!!) Aztán vagy 5-10 éve hála Csutorás úrnak kitört egy alsós kulcsfogás és gyakorlatilag lehetetlenné vált egy 2 méteres tábla. Az utóbbi évek fejlődése, edzései és megszépülő emlékei arra biztattak; nézzük csak meg azt a Csontbrigádot...biztos van valami megoldás!
Fél óra köztesben ücsörgés során arra kellett rájönnöm még mindig a közel lehetetlen kategóriába tartozik az a szakasz. A kezdjek magammal valamit elv miatt kezdtem el nézegetni egy új variánst, mely végül igazából nem is annyira variáns. Gabo-val úgy döntünk ez lesz az új Csonbrigád irány. A harmadik akasztástól egy legalább másfél méteres dyno jobbra a Lebegés nevű út egy alsós peremére, itt duplázás és dinamikus mozdulatokkal, de el lehet jutni újra a nagy alsósokig. 8a -t biztos fogja ütni a fokozat, három próbából egyszer bírtam csak megcsinálni a kinyúlást. Nem is nevezném erőltetettnek, hiszen az eredeti nitteléstől max egy méterrel menne el jobbra az ember csípője. Egyszerűen így lehet "logikusan" újramászni az utat, így fogunk hát rászikkadni.
Ebből a balosból ma már csak morzsák maradtak...
Krizsán György 1992
 

Amin Gyurca guggol jobb lábbal, onnantól nincs most semmi...

A börgyilok után sem bírtam másnap tétlenül ücsörögni, pláne úgy hogy az egész hátralévő hétre özönvizeket mondtak. Balázzsal újfent kettecsként robogtunk ki Remete-barlangba. Az első pillanat után káromkodások következtek ugyanis a fal teljesen nyirkos és taknyos volt. Szerencsére azért abba a kategóriába esett még amin egy kis ziával sokat lehet segíteni. Balázs átmozogta a Lazac utcát, majd berendezkedünk az áthajlásba. AZ ÁTHAJLÁS-ba. A legutóbbi össznép csapatáskor a sírás határán hagytam magam mögött a barlangot, számos adósságot szerettem volna most törleszteni, számos falat szerettem volna magamban ledönteni. Akkor szinte nem volt érdemleges teljesítésem a Sámson 8A/+ mozdulataiban, ám ezúttal fordult a kocka. Más lépésbéták adják nekem ki mint Tamáskának, de hála "CS szórakozásainak" sokat tudok okosodni a Bence bétáiból.

Nincs már túl sok hiányzó folt... be kell tudni szállni és végigmásznia  bouldert. :-) Azért lesz még egy pár kimenetel, de bízom benne őszintén és nagyon hogy idén pont kerül ezen boulder végére és ezzel lecsapom az első 8A-t.
 
Captain Bajusz

Nincsenek megjegyzések: