2015. augusztus 30., vasárnap

Buszháltestelle

Ismét a megszokott helyszín, parkoló megint tele, hőmérő higanyszála a magasban, kapaszkodunk még a nyárba.

Szombaton reggel indultunk a Volvo-val: Bajusz, Marika, Márk, Tomcsi, jómagam. Miskóval a kaiserbrunni kempingben találkoztunk, ő már 13-a óta (azaz 15 napja) trippben volt (Höllental és Salzburg), erre jött még rá a hétvége. De erről őt kell megkérdezni.

Atlantiszt szemeltük ki első napra, délre, félegyre a falhoz is evett minket a fene. Remélem mondanom sem kell, hogy ez egy méltán híres és kedvelt szektor. Robival ostromoltuk a 7-8-asokat, Bajusz flash-elt egy 8a-t, de semmi említésre méltó :) Egy 8+ -al nagyon meggyűlt a bajunk. Robinak és nekem nem sikerült, pedig dobtunk rá nem egyet, nem kettőt. Na mindegy, lesz miért visszajönni, Tomcsinak meglett 2ndGO: Der geheime Ingineur, 7a+.

Én aznap 4-et másztam, ebből kettő megmászás, kettőt meg darabokban a geheime Ingineur-ön. Ebből egy 8- onsight-oltam: Herrscher unter sich. Hát mit van mit tenni, ez nem egy nagy szám, de ettől is úgy befáradtam hogy világomat nem tudtam.

Robival sötétedéskor jöttünk le, a többiek még nyomatták kicsit tovább. Nem hoztunk sátrat, én tudtam hogy Robinál lesz majd, meghát a bivakot sem bántuk ebben a jó időben. Tomcsi beszélt A Győriekkel, hogy itt lesznek, szóval lementünk hozzájuk a patakpartra. Domi, Julcsi, villanyszerelő Robi és Eszti már pörgették a grillt, nameg a söröket. A hatalmas sztorizgatásnak és grillkolbászoknak és grillsajtoknak 11-kor végeszakadt, mindenki nyugovóra tért. Márk és Bajuszék a kápolna melletti füvön aludtak, én Robival, Tomcsi a patakparton.

Vasárnap korán keltünk, de a jattot a béka segge alatt keresgéltük. Atlantiszra nem nagyon akart senki felmenni, a Niemandsland meg nagyon tele van ilyenkor, így esett a választás a Bushaltestelle-re. Robival ketten indultunk neki, a többieket meg sem vártuk, akkor kezdtek még el reggelizni.

A szektor mérsékelten jó, de az utak nem rosszak. Bemelegítettünk egy 7- -on, aztán egy 8-ast ostromoltunk, elég techničku, másodikra meglett mindkettőnknek. Aztán egy 8- -t ugyancsak másodikra. Ezzel befejezettnek tekintettük a napot, a melegben a fotyok az úr, mozdulni is alig bírtunk.

Hazafelé felvettük Ágit Győrben, ahol vacsorával vártak minket. Hát nem mondom hogy életem trippje volt, de hát piramist is kell építeni, és nem csak a csúcsát.


szőlészeti világkupák kiosztásra kerülnek

Tomcsi motivičku

atom grilléknél


teliholdak éjszakája

krissz-krossz

Verlorener Turm a Weichtal-háztól nézve
a Bushaltestelle felé a Weichtal-háztól
A Bushaltestelle-wandl könnyebbik része
A Bushaltestelle-wandl nehezebbik része
a Verlorener Turm a Bushaltestelle-ről nézve

Nincsenek megjegyzések: