2015. november 12., csütörtök

Félig tél - félig nyár

Eljött a november, de nem a szokásos időjárást hozta meg, inkább az őszt ami kimaradt. Egyik napról a másikra esek ágyba, nem kihasználatlan az idő, inkább végtelen sokfelé figyelős nyelvvizsgázós, szakdogázós, melózós. Egy kicsit mindenből.
Tiszta levegő, tiszta fej, Várgesztes. Nem is tudom minek örülök jobban, hogy Várgesztesen mászhatunk, vagy van ok újfent - amiért meglátogathatjuk a Krisztina cukrászdát. A falaknál hallom ahogy Oszi sztorizik: foggal körömmel küzdött hogy ne álljon meg a Krisztina előtt. Talán aznap ő volt az egyetlen. :) Én mindenesetre a mérleg mutatóit figyelmen kívül hagyva napok óta csak az áhított Raffaello-szeletemről álmodozom. 200Ft-ért árulják a világ egyik legkecsegtetőbb desszertjét. Még közös képem is van vele, háhh...
Nincsenek benne nagy nitt-távok és ujjtörő fogások, finom kókuszreszelék, nem átpuhult piskóta... egyszerűen mennyei. Persze a többiek tetszését nem nyerte annyira el mint az enyémet, de ők vannak nehezebb helyzetben; Én ebben az életben már megtaláltam a számomra tökéletes süteményt.. és ez óriási megkönnyebbültséggel tölt el. Felemelő érzés, mely a mérleg számát is kicsit feljebb tornássza. De egye kukac, elengedem! :-)

Nem rég elkezdtem olvasgatni egy könyvet: Simon Márton - Polaroidok
Szóvirágok, haiku-k vannak benne, (néha) eléggé elvont csomagolásban. Például: "Mint egy mozgásra lekapcsolódó lámpa." Vagy van itt: "Ha rosszul érted félre, az egész nem jelent semmit." "A csomagolást általában megtartom, így vagyok veled is." " Látod azt a kínai kajáldát? Ott volt egyszer mindennek vége."

Merengek a metrón, azt hiszem ki tudnék adni egy hasonló sikerkönyvet. Miskó Robi életét és bölcsességeit tartalmazná, ami egyszerűen szenzációs. Egy csöpp a tengerből:

"Azért öltözöl piros-feketébe, mert az általában a Decathlon-ban olcsóbb." Miskó Róbert

Fülig érő mosollyal és nevetőgörcsök közepette értünk ki Várgesztesre. Itt Gáborék a Tojás-falat, mi Vikivel a balos kristályosékat vettük célba. Napsütés, könnyű utak, mik még számomra is ismeretlenek voltak.
 
 
A kis csibészes mászogatások!
3 hónapos falatka szunyókál a Kristály fal alatt. Respektálom, hogy lassan felnő majd itthon egy generáció akiknek nem lesz annyira idegen a természet.
Később átnéztünk Gáborékhoz, ahol Dave, Beliczky Peti, Serényi Balázs és Miskóék ütik keményen. Cápák, Ráják, Mayák, Manolok, Piros kellemes/Pikli harántok. Kellemes elfáradások, végre eljött gesztes ideje. Öröm és bódottá.

Nincsenek megjegyzések: