2017. január 27., péntek

Ennyi tesó! - gyors update

 

Az össznépi szervezésből végül is hárman maradtunk. A jelenlegi legmotiváltabb itthoni mászócsaj Kimmel Zsófi és a szlengjeiről elhíresült Ipach Marci. Kis szett a verdákkal, melyikkel menjünk - melyikbe fér be több chraspad/melyiken van nyári gumi arány vizsgálata. Végül a nyári gumi győzött. :-)

Vasárnap reggel 9 óra kenem nagyban a bagettet, néha eszembe jut a savanyúság, uborka, avagy valami extra amitől kicsit más lesz az íze mint máskor. Ez nyáron sokszor jól szokott jönni, mármint ha ugyanaz a projekted, nem éri meg az a lustaság, hogy mindig ugyanazt a magot veszed le a polcról vagy ugyanazt a szendót kened meg. Ugyanazt mászni és enni, mindig - olyan mintha megállt volna az idő.
Zsófi kicsit aggódik a nyári gumik miatt, de próbáljuk megnyugtatni, hogy az utak állapota jó (nem mintha bármit tudnék róla) és laza lesz lehozni a szettet Pákozdig. 

Ez így is történik. Ám a sziklákig tartó séta adja fel az igazi leckét. Teljesen le van jegesedve az ösvény, a vízszintes terepen történő gyaloglás is nehézségeket okoz, hát még az utolsó kaptató a sziklákig. A hőmérséklet éjszaka mínusz 10 alatt volt, viszont a nap süt és napközben akár -1-2°C-ig is felmelegedhet a hőmérséklet. Tökéletes körülmények, csak kicsit párás a levegő. Zsófit megpróbáljuk a Kölesgolyóra rámotiválni, amit sajnos jelenleg kimászás nélkül lehet csak csűrni. Bár a tetején lévő havat letakarítottam, az alatta rejlő két centis jégpáncél nem tudja olyan gyorsan megadni magát. 

Marcival egy dolog motivál minket különösebben, ez pedig a Rücsökmátrix. Egyike Nándi egyik legszikkadtabb videóvágási munkáinak, jó zenével, jó felvételek egy tökéletes boulderen. Sok fanatikus.. köztük Marci és én is valószínűleg megszámlálhatatlan mennyiségben néztük ezeket a videókat. Most pedig jöhet a felelevenítés. A Rücsökmátrix esetében ez még inkább érdekes. Az egész boulderen egészen a kb. 6A kiszállásig annyira kis fogások, rücskök vannak, hogy ha nem lenne videó bizony eléggé kételkednénk a boulder csinálhatóságában, béta híján kíváncsi volnék hány órát kellene gondolkodnunk. De persze megtesszük mi ezt így is, így született meg a saját könnyítő béta. De erről majd később.
Hová nem süt a nap ott jég honol


Marci elmutogatja nekem a boulder műhelytitkait, hogy pl a gyűrűsujj lebeg a levegőben - mert csak a kisujj és a másik kettő éri a rücskökön a sziklát, kiderül a megmászásnál miért Miura cipő volt Nándi lábán... az egész út kulcsrészei lényegében két bal lábon való sarkazás és egy jobb lábas sarok-spicc. Már akkor is odáig voltam ezért a boulderért amikor még csak a tömböt nézegettem, de végre úgy a negyedik-ötödik kint létem derekán sikerült is megpróbálni. Izer bétával kezdem... azaz minden bouldert a hátuljáról rakni össze, ha ez lehetséges - így begyúrva sok esetben megspórolható a a fáradtan könnyű mozdulatokból való kiesés az adott boulder végén. No meg ez a logikus, kb. egy 6A állóstartos kimászás a Rücsök vége. Technikás-figyelős-spotter-gyanús. Sarokspicc, alsóscsipi, térdék mindeközben öleled a sziklát. Eszméletlen, tényleg olyan mozdulatsorok, amiket nagyon ritkán csinálsz köteles mászásban. Zsófi flasheli a végét, szerintem ez lehet az első női megmászás hacsak Rózsa nem rakoncátlankodott errefelé. 

A poén a poénban, hogy a Rücsöknek a kötött fogáskészlete ellenére azért variálható bétái vannak. Bajusz B. pl. tudtommal a fenti beszállókaréjt sarkazva mászta meg, én pedig kihasználom fogásként a nagy üreget, vagyis benne egy perkót. Evidens nekem, ha már arrafelé lépünk akkor miért ne fogdossunk - a boulder és kimászás lényegén nem változtat, viszont sokat könnyít azon a buzi láb-átlebegtetésen amit így sokkal könnyebb megcsinálni. Persze értem Patkányékat és az eredeti koncepcióját..."menni végig azon a fogástalan pozitív rücsökvonulaton" - csak ha meg mégsem akarok kunsztot csinálni a boulderből akkor meg mégiscsak ott van egy sokkal könnyebb béta. Na bumm, de először persze meg kell mászni azt, ami az első nap után két részletben megvan. Így hát lesz még kimenet. 
Rücsökmátrix
és a jobb lábas sarok-spicc

Hazamenet előtt a hegy másik oldalát is szemügyre vesszük, illetve adok esélyt egy újabb hatalmas seggesnek a jégen. Pázmánd-on is mindig van mit projektelni. Megilletődve érünk föl. Arra lélekben már készítettük magunkat hogy nem sok napon sütkérezés lesz itt, de mivel a hely szinte egy szélcsatorna - ha máshol áll, itt akkor is jár a levegő. 
Ami most nagyon hideg.
Próbálok kicsit visszamelegíteni itt ott, de tudom hogy a többiek most nem annyira motiváltak a lenti részen való mászásra, így szinte azonnal a tárgyra térek, ami pedig a Sharp life. 
7C boulder kb. 5 maxerős mozdulattal. miután Marci közli, hogy a jobbos peremet érdemes megzárni, már egész jó próbát dobok, de félek, hogy a cipőm már túlságosan lekopott a fő-lépéshez... a táskámban lapuló cobra -ami egész nap nem volt a lábamon- pedig már valószínűleg keménnyé fagyott a hidegben és úgysem tudnám felvenni. Na mi legyen. Hmm.. nincs más választás egy motivált try és még egy. 
Egyszer csak beakad a fenti reibungos perem, se azt már nem engedem el. Mivel fosok a kopott cipőtől és mivel nem ismerem a falat annyira/továbbá a szürkület kombó együttesen azt eredményezik inkább campus mozdulatokkal próbálok kimenekülni az útból mint okos lépésekkel... de megmászódik és az a lényeg. 
a kulcsmozdulat

A fenti falon Zsófi az alsó traverzra, Marci pedig egy régi kunszt projójára szikkad rá, ami egy kis dolgozás után le is megy. A flash próbából végül annyi lett nekem, hogy örültem a sima állóstart megmászásának... kb. 7A+ a beszálló egy kicsit még gondolkodtat. Ennyi tesó!
Ennyi tesó sd from Izer Bálint on Vimeo.

Nincsenek megjegyzések: