2017. július 26., szerda

Miskóval valahol Európában

Múlt héten hosszú hétvégét tartottunk. Miskó Robi már nem dolgozik, augusztusban kezd Bécsben dolgozni, nagyban költözködnek. 14-étől 17-ig az új lakásukba invitált és onnan támadtuk a Bécsi Erdőt.

Pénteken Höllentalban a Weg der Freiheit nevű csodát másztuk, vagyis próbáltuk.





Az utat megszakítja két dzsindzsás, gyaloglós rész, de azon kívül ez igazi repedésmászás. Végig kémény, repedés, bevágás. Atom tömködni kellett a testemet a repedésbe. Már-már offwidth-nek mondanám.
Mindenesetre kiszopatott minket, nagyon testerős volt, a "Lässiger Überhang" részt át A0-áztam.

Szombaton Peilstein sportmászás. Nem volt olyan stabil az idő, a kocsiban vártunk egy kicsit, megfordult bennünk hogy mára bukó, de aztán kisütött a nap délutánra.


S vagy T szektor

Itt másztunk két 6-ost, aztán kerestünk egy kis szektort, mert magasnak találtuk a 34m-es utakat. Meg veszettül fúlt a szél.

Egy kis falacska, közel a T szektorhoz, közepén egy lyukkal.
Volt szerencsém egy két ujjas kunsztokkal tarkított 8- -hoz: Osterdrama im Dezember.

Vasárnap ismét sportmászás, ezúttal a helyi Franciabányán: Scheiblingkirchen.
Ez egy mesés kis falu, közepes sziklával.


Scheiblingkirchen Ortzentrum

Scheiblingkirchen kilátás

Robi kémleli a potenciális mászóhelyeket

Kallerban nem találtuk

bécsi felhőkarcolók
- Te meg milyen kutya vagy?
 Ez egy elég határozott, 15m magas áthajlás, relative könnyű utakkal. Jó gyakorlóterep annak, aki nem csak függőlegesnél meredekebbet is akar mászni.

Helyi csipet-csapat

kutya ül a grigri-ben, szundikálva

a sziklák felülről
Itt sikerült OS másznom a Dagfin nevű 8- -os utat és összeraktam egy 8+ -t (azt hiszem Mortician), de az már nem lett meg egyben.

Longboard-osok Bécsben


Hétfőn Hohe Wand-on kinéztük a Festung Europa nevű vizsonylag új utat. Reggel majdnem visszafordultunk, mert annyira sütött a Nap. Aki már volt Hohe Wand-on az tudja, hogy meg lehet sülni a falon. Szerencsénkre jött pár felhő és belementünk az útba, sőt meg is másztuk. Azt kell mondjam, régen másztam ilyen szép utat. Leszámítva 1-2 dzsindzsát, szebbnél szebb hosszokat tudtunk magunk mögé. Az utolsó hossz valami olyan, amit leírni nem, csak átélni lehet.



Hát nagyjából ez volt a bécsi kiruccanás, alkalmanként IKEA bútorszereléssel és hideg zuhannyal. Robiék számára pedig a lakás nemsokára otthon lesz.


De a címadó történethez még nem érkeztünk el! Most kedden Robival kimentünk Tardosra. Hezitáltunk, hogy Geri vagy Tardos legyen, mert előző nap esett és Tardos nem biztos hogy száraz. De fújt a szél, és a Valahol Európában projektemmel rávettem Robit Tardosra.

Ez azon kevés napok egyike volt, amikor rajtunk kívül senkivel sem találkoztunk a bányában.
De az időjárás megmászást jelzett. Bemelegítő után rámentem a projektre, bestand-oltunk a Styx-be.

65. Valahol Európában VIII

Rákészülések

Kihalt udvar

Robi a beszállónál, én a standban

Mighty Scene
Végül is elég hamar meglett Robinak is és nekem is. Eleinte azt hittem, hogy felfokozás esete áll fenn, de igazándiból nincs szívem 7a-nál többet adni. De azért kemény út, semmiben sem olyan, mint egy Zergevadász.
Aznap másztunk még egy Csigabiga-szimmetria-vadászt, vagy valami ilyesmit.

2012-ben azt mondtam, hogy minden utat megmásztam Tardoson. Most az a tanulság számomra, hogy eldugott kincsek mindig vannak, ezért ahogyan soha ne mondd hogy soha, úgy soha ne mondd hogy minden!

2017. július 23., vasárnap

Gondolatok és képek Visnove és Geri közeléből, a Margitszigetről és erről arról mostanából

Uhh. Hol is kezdjem. Kezdjük valami könnyedebb témával, valami chillesítőssel. Volt egy Batyus Bál jellegű albérlet avatós és búcsúparti is. Gondoltuk feldobunk egy albinyitó eseményt, én pedig kértem pár mászós és nem mászós, táncos és nem táncos ismerőst, hogy jöjjenek még el utoljára belecsapni a tenyerembe. Nem dőlt meg a 70fős házibuli rekord, de a 40 fős létszám is elég szép.
sármosba
Serényi Balázsba
Bubb és a savanyú szőlőbe harapott Bajszos
A jó öreg Martincsák Petya
Úristen Kalmár Sára 18 éves!!! Ezt is megértük.
(14 volt mikor az első házibulimba betipogott...:'D)
Kucseláta, Gabi, Enci
Bodó képviseli a Jerőt
A hosszú záridő ifjai
Nagyfalasok... Molnár Dave és Szíj Peti
Peti, Soma, Balázs
Ami matematikus barátunk
Karolina és Flóra, a táncos delegáció :D
Nincs már kronológia ezen a blogon, de azért egy két dolgot leírok visszamenően. Talán csak azért, hogy én se felejtsem el. 
Az innsbrucki mászás után letettem a lantot, hellyel közzel 3-4 hét tanulás várt rám az államvizsgáig. Ezt persze megszakította Tóta Ádám barátom esküvője, és a DAC versenyszervezés is. Nincs nehezebb dolog ha van időd, mint hogy letedd a segged. Reggeltől- Estig, látástól vakulásig. Sok stressz, növekvő csikkek és elfogyó kávés zacskók mutatják az idő múlását. Egy idő után már csak azért akarod idejében letenni a segged, hogy ne legyen lelkiismeretfurdalás, hogy érezhesd te mindent megtettél. Barátnőm elrepülésével az utolsó kapocs is elszakadt, ami egy kis tanulásból való kiszakadást jelenthetett, nem volt már más külső horgony - de azt hiszem ez így a helyénvaló. Egyszer Robi mondta, hogy a nyílvesszőt sem tudod kilőni ha a húr nincs megfeszítve.
Magamon is éreztem a nyomás érdekes kombinációit. Először a bűntudatot, ha nem ülsz le, aztán a kidolgozások metódusának megkérdőjelezései, a kételyek - mikor már átlátod a mennyiséget, hogy a végére érhetsz-e ennek, a megcsömörlés hogy már hetek óta nem csinálsz mást - de ez a rászikkadás az ami a legnagyobb segítség ahhoz hogy "zökkenőmentesen" túl legyél rajta. Mert én nagyon le akartam már tudni, el akartam vágni ezt az utolsó köldökzsinórt ami ide kötött. Sok mindent lezár ez nekem. 6 évet, jó sok barátot és barátnőt a hátam mögött, több mint 10 albérletet vagy kollégiumot, a megannyi új embert akiket megismertem, sok szép helyet, sok szikkadt félbemaradt projektet és a hallgatói jogviszonyomat, diák korszakom végét. Ekkor már világossá vált számomra, hogy most fogok teret adni annak a vágynak amit az "ég a talpam alatt a föld" érzés generál itthon már jó ideje. Hogy mennem kell; külföldre. 
Persze az eredeti terv inkább sziklás világba vezetett volna, de úgy voltam vele - hogy mindig is érdekelt észak és ha van olyan személy aki miatt megéri egy sík országba költözni, akkor lépni kell és nem fontolgatni a döntést. Nem gondolod át túl sokszor, csak mérlegelsz. Hallgatsz arra, amit belül hallasz...
Augusztustól Dániába költözöm, Koppenhágába. Nehéz mérlegelni nagyon mi mindent, hagysz itt - nehéz összeszedni a megannyi fontos(nak tűnő) személyt. És nehéz összeszedni azt a maroknyi valóban fontosat is.  Most leginkább új lakótársaimat, Dede Lacit és tesóját siratom - milyen érdekes az élet, hogy így hozta a dolgokat. 3 hónapot éltem itt a körúton és most újra tovább libbenek. Előttem is volt valami és utánam is lesz. De ez a változás akkor is furcsa, megélni átélni. A menekült családok élete is sokszor eszembe jut, milyen lehet egy porig rombolt múltat otthagyni, egy helyet ahol felnőttél - és elmenni valahová, aminek nem ismered a kultúráját, nyelvét, embereit - csak remélsz valami jobbat. Nekem van választásom, nekik nem sok volt. Mennyi félelem és remény kell ahhoz, hogy úszni se tudva átcsónakázz a tengeren. Ha új élethelyzet előtt állsz, menni készülsz egy országba aminek nem ismered az anyanyelvét, sem az embereket, ha magad mögött hagyod a biztos anyaföldedet; elkezded más szemmel is nézni a világot. Sokkal toleránsabb leszel. Talán mert magadnak is csak jót kívánnál, jót szeretnél másnak is.

A tökéletesen biztonságos világodban, ahol kényelmes fotelben ülve nézhetsz ki a fejedből, a megszokott mókuskerékből életed részeként folyik a számládra a pénz, onnan nagyon nehéz megítélni a sanyarú emberek sorsát. Nagyon magas ló ez, ezen emberek életéhez képest - vigyázni kell az ítélkezéssel. Az ítélkezés nem feltétlen rossz dolog, ha valaki tudja a döntésének magyarázatát, ha  ez végiggondolt, magad számára is meg tudod érvelni mit miért ítélsz így vagy úgy el. De ezt a kérdést nagyon nehéz megítélni, túl sok benne az egymással szembe menő logikai és érzelmi érv. Itt még óvatosabban kell talán bánni a szavakkal. 

Próbálom lezárni a mögöttem lévő időszakot, elvarrni az elvarratlan szálakat és megalapozni dolgokat az előttem álló időszakhoz. Sok ambivalens érzés, amivel nem tudok mit kezdeni. 
Ádámék Szolnoki esküvőjére visszakanyarodva kicsit, volt még egy mászós vonatkozása a dolognak, Árpi öccse Előd volt a fényképész és egy pár képet azért meg is osztanék. Mert szép, mert jó mert reklám Elődnek és mert Ők azok! Esztit és Ádámot már jó ideje ismerem, Ádám volt többek közt az első stoppolásaimhoz az útitárs, illetve a 2011-es kollégiumból kiszökésem során is Ő adott fedelet a fejem fölé a Csepeli albérletében. Talán Ádám volt az első, aki megértette velem több ízben is, hogy milyen amikor számítani lehet valakire az életben. 
megy ez segítség nélkül is
elmaradhatatlan egykezesek
BHSK egyenpulcsik átadása
Visnove egy szlovák mászóhely szinte már a Cseh határon Zsolna felett. Csízi mászás, nekem a mászás újraélesztése a nagy pihi után a cél. Fasza nyári mászóhely, 3-4óra kocsikázásra Pesttől, bitang barlang, kanáthajlás rengeteg végig fix köztesekkel. A barlangban 7a+ -tól 9a -ig mennek utak leginkább a hardcore tartományban, de van még függőleges szektor sok 7b/7c úttal. Nem annyira szlovákos a nittelés, ellenben sok vésett/ragasztott fogás. Így tudnám jellemezni. Welness mászós hely, kb 10perc a séta a kocsitól. Íme pár kép:
Héé Lackó!
Július 18.-a meghozta számomra az év első és egyben utolsó Kis-Gerijét. Meg szerettem volna sasolni a Gábor által idén feltámasztott Massive Attack (holnap májatok...) rövid utacskát. Most valami 7c fokozatot mondogatnak rá, ami szerintem valid is. A melegre való tekintettek inkább kutyázás ment az utakban és a földön is - azt leszámítva hogy az Innsbruckban kigyúródott Fidy erősbe van. Nem sokakat láttam alulról beszerelni a Legyintgetőt, én legalábbis most biztosan nem lennék rá képes. :)
Benke Balázs motivált nyújtása látható
Dede-Izer vacsorák:D
készül a kedvencem!
Laci és Flóra által készített rakott krumpli
filmezések
Szabó Benedek és a Galaxisok a Kobuci kertben Fekete Ákival
"cirkuszi" meló Tamáskával az Alföldön
Tihamér újra gyerek
és Tihamér lassan Fater...:)
szivárvány
egy jó zsombó
Geri sziluett épülnek a DAC boulderek
Csiga Kávézó - kedvenc "sarkok" egyike
Simon Bence 26. szülinap=26 8a-t idén!!!
csússzatok rá a Csángállóra
Egy rövid időszak ismét lezárul, a kép a fejemben amit siratok
Flora meglepi képei...
Bézöl és udo nemann...
Robiról minden albérletem konyhájában készült már kép..
azok a nyáresti összejövetelek
Tóth kék szemei
a matekosok
csodaselfiek..
selfie vagy nem?
Kihasználjuk a Sanyibike lehetőségeit
A kalóriaszámlálásról elhíresült Bajusz menüje a Mekiben...
és amikor ezt a kajaflash team meglátja
Sütemények világnapja
Legutóbbi Loki cipőm emlékére Marikától
oly őszinte kacaj
Sok mindenről árulkodik ez a kép..