2017. július 19., szerda

Az újramászás Gyönyöre

Petró Peti - Dyno bouldering versenyével egy időpontra szerveződött egy lehetőség. Szerettünk volna Fecóval mászni együtt egy uccsót, a Höllentali Gelber October volt az egyik kiszemelt, évek óta tervezgettük a közös nagyfalat, de az igazi nagy falat (haha) a trip összeszervezése volt. Így sajnos most Peti (jelentős!) eseménye szorult a háttérbe, meg vannak számlálva az idén sziklán tölthető napjaim, így gondoltam kihasználom ezt most. Egy múlt heti veretős Velencei tavazás alkalmával (cigibicikli) Korcz Soma jelentkezett Székesfehérvárról, és Veszprémi Gábor Győrből, így egy teljes edzésnaplós csapat állt össze. Péntek este megérkeztünk Fecóék fészkébe Győrbe, szombat 4-es kelés motiváltba, hogy majd 8kor már a falak közelében legyünk. Scooter zenei szépségei mellé, az Osztrák oldalon egy gigantikus szivárvány is társult, ami nem sejtetett túl jót.
Hiába gondoltuk, életünk legszebb szivárványa ez, most még is keresztülhúzza számításainkat. A 40%-os csapadékelőrejelzés végül beigazolodótt, s a Schneeberg környékén húzódó szürkés felhők a program megváltoztatására kényszerítettek. Így kerültünk az Adlitzgräbeni Straßenwandra, ami mindig egy jó esőbiztos spot lehet, ha a Polklok völgye befuccsolna. Mivel ezen a falon 7c+ alatt mindent másztam már, gondoltam szép újramászogatások és hangolódások lesznek részemről.
7+-okkal kezdőnk, Fisch geschottert, Sz-Fury, Alltag im Franken. Mindegyik nagyon szép mászás, nem emlékszem pontosan melyiket másztam és melyiket nem így retro OS stílusnak adom át magam.
Régi bakancslistás út ezen a falon az Existentialminimum Verlängerung 7c+, ami egy gyönyörű szép 20m mászás, ami majdnem 10 métert áthajlik. Az utóbbi években akár hányszor erre jártam mindig vizes volt a felső kunszt, most (a napközben többszöri eső és szemerkélés ellenére is) száraz fogások fogadnak. Ez számomra egy igazi MUST climb route. Az átmozgás nagyon jól esik, de éles próbát mégsem lövök most rá, érzem hogy az államvizsga miatti 3 hét kihagyás mély nyomot hagyott az ujjaimban és nem szeretnék lesérülni. (Jut eszembe leállamvizsgáztam és született is pár érdekes gondolat, de ezekről majd talán egy későbbi bejegyzésben.)
Somának az első kötélhosszos 7a részt ajánlom, mert az út emlékeimben igen szép mozgásként él.
De az átmozgás hozza meg az igazi áttörést. Elveszek a mozdulatok szépségében, a dinamikus mozdulatban a kétujjas lyukba, nem is tudom felfigyeltem-e a megmászás során erre. Hogy az általam mászott utak egyik legszebbje ez. Hogy milyen jól esik mászni ezt. Lehet, hogy nem. 

A megmászásnál, annyira figyeltem a mászásra anno, a küzdésre, légzésre - egy útra, ami valahol a határaim környékén lehetett. Most 5-6 évvel később ez a 7a - már nem annyira okoz gondot, már nincs megmászás miatti izgalom, sem stressz sem para. Ez az újramászás szépsége! Érdekes fölfedezés számomra. Nem igen szeretek újramászni utakat, szinte soha nem csinálom. De valahogy ez a 7a jobban megfogott mint gondoltam. Persze hízelgő az is ahogy a fejlődést mutatja, de inkább az érzés hogy tudsz játszadozni az úttal, ha felette vagy sokkal inkább odatudsz figyelni a szépségére, mintha véres szájjal erőlködsz a mozdulatokban. Valami új megtapasztalása volt ez most nekem. Kicsit talán ahhoz tudnám hasonlítani, ha edzett vagy akkor az 50km teljesítménytúra végén is tudod élvezni a tájat és a szépséget, de ha nem, akkor már csak a elfogyó kilométereket számlálod és a hólyagokat a lábadon. Ugye Balázs? :)
mérnöki munka
Este a Hohe Wandi kempingbe kocsikázunk át, még nem mondtunk le teljesen a nagyfalas vágyakról. Mivel a srácok annyira még nincsenek kikupálva standépítésből, Fecóval együttesen arra jutunk - most inkább a külön utak a bölcsebb megoldás, Ő Gáborral előttünk, mi Somával mögöttük mászunk. Választásunk a Zukunftweiser 6b+ ra esik, a kötélhosszok zöme inkább 6+/7- körüli, egy kötélhossz van ami 7+. 160 méter mászás a Sonnenuhrwandon, a Skywalk között tudsz kimászni. Hihetetlen jó flash érzés, nekem leginkább a kimászás adta meg sajnos az örömet - puha vagyok ezekhez a nagyfalakhoz, bár az évi egy két próbálkozás azt hiszem nem is a legjobb ehhez. Mindegy azért még nem engedtem el teljesen, a nagyfalas nehéz utakat. "El vagyunk mi kurvulva mai sportmászók..." - halottam nemrég Kis-Geriben..:)
felettünk a 160m
Első 3-as kötélhossz... nem sok biztosítási ponttal
Fecó, Gábor, fejtelen Soma
csúcs selfie a 7+ után
valahol itt jöttünk fel
fasza view
Lefelé jövet meglátogatunk egy ÖTK- nevű sportszektort, ahol még egy 6c/+ körüli Santa Fee- nevű utat on-sightolok. Tökéletes naplezárás, érzem az egész hétvége fáradtságát, valahol 260-270m mászás lehet a karjaimban. Éjjel érkezünk vissza Székesfehérvárra Somáékhoz, majd másnap vissza Pestre. Folytatás lesz, de addig jöjjön a Százhalombattaiak Ördög-árki megőrülése!

Nincsenek megjegyzések: