2018. április 3., kedd

Magyar Kupa és 10 éves BHSK duhaj

Nehéz összefoglalni azt a 24 órát. Annyi inger ért, nem is tudom hol kellene elkezdeni. NA, túl vagyunk az első Magyar Kupa fordulón. A tavalyi (számomra) nem egészen kielégítő szezon után erősen megfordult a fejemben, hogy kihagyom az idei kupasorozatot és inkább csak a sziklázásra fókuszálok, de mivel az idő amúgy sem adott túl sok okot, hogy a számomra kedves helyekre mehessek, maradt a terem és az edzés hétről hétre. A januárt egyfajta alapozásnak felfogva másztam amit csak lehetett, leginkább a kedvtelésemre, inkább a mennyiség mint a minőség volt a reflektorfényben. Ez a mennyiség szépen lassan próbált átfolyni minőségbe, ebben Markó Peti személyében (és telefonos applikációiban) nagy segítségre leltem a Moonboardon - majd vegyítve kellemeset a hasznossal, a minőséget próbáltam mennyiségi edzésbe átvinni. Kis felkészülés után a névnapomra lett kitűzve a challenge day, azaz az 50db 7A feletti boulder megmászása a moonboardon. Nemcsak a vérgenyó benchmarkokat, bármit amit dob fel a rendszer. 45perc pihenő beiktatásával végül nettó 3.5 óra alatt sikerült lebüntetni, 3 7B+ és 5 7B és becsúszott a mezőnybe. A negyvenedik bouldertől eljutni az ötvenedikig valóságos kálvária volt. Peti sorra lapozta át a nehezeket, de már bárhogy felmenni a moon-on kihívást jelentett - mégis érződött, ahová odateszem az ujjakat, ha jól állnak ott is fognak maradni. Akaratban/alkarban egyaránt eléggé jó erőálló edzés volt, tudtam hogy azzal nem lesz probléma hogy majd eldurranok 20 bouldertől a selejtező közepén. 
A másik -tudatos- érdekesség, hogy a számomra legkevésbé fekvős enyhe áthajlás/függőleges falon mászás megerősítésére kezdtem el fókuszálni. Az Ujjerőben egy kis baráti csapatban megtaláltam ehhez a kölcsönös motivációt, sok függőleges kunszt már kevésbé érződött mumusnak mint korábban, illetve a függőleges mászás jobban érzékelteti velem a hajlékonyság szükségességét, egyben extra motivációt adva a gyakorláshoz. A forma jó volt, három teljes napot pihentem.
A jerős képek Vörös Tomi keze munkáját dicsérik!
Táborosi Koppány
lehet túl lett fókuszálva, másodikra lett meg a lyukba nyúlás
stíluspontok
Selejtező 20boulder két óra alatt. Régóta az első verseny, hogy nincs plusz fogás a csajoknak és végre lehet velük vegyesen mászni. Ez szerintem nagyon jó újítás! A verseny csimborasszója, hogy a színvonal a technikában is érződött, a bírók elektronikusan rögzítik az eredményeket, kint egy monitoron mindenki nyomon követheti az aktuális állást, a döntőkben pedig tablet segítségével a versenyzők folyamatosan látják a hátralévő időt, ami szinten nagyon jó!
Nagyon alapos bemelegítés, minden testrészre kiterjedően, beleértve a hangszálakat is - nehogy aztán az ordibálástól idejekorán berekedjünk-hangzott az elmélet. Hol Borbély Gáborral mászunk, hol Zolitól kapok jó bétákat, de én is próbálok itt ott segédkezni a többieknek, számomra a selejtező végig a baráti csapatás hangulatában telik. 15 bouldert tudok flashelni, kettőt második próbára mászok meg, egyet talán negyedikre. 18 top 19 zónával a 4. helyen vagyok a döntőben, bár mint tudom ez nem jelent semmit, a tavalyi évben is rendszeresen a döntővel rontottam el az eredményt. Vagy már puding vagyok a döntőre, vagy nem jó a bemelegítésem; ez volt a tavalyi évről a nagy tanulság.
Drága jószívű Erbits szikkadét Gergő!
kék felső, kék papucscipő...
szakadt farmer de tartanak a peremek.
Kárpáti Mano
beseggelős top
Most ezt úgy próbáltam kiszűrni, hogy az utolsó selejtezőkörben másztam, délután négytől hatig. Ez azért is jó, mert általában ebben az időtartamban edzek, a testem ehhez van szokva, továbbá így nem kell újra teljesen bemelegíteni a döntő előtt, elég ha a selejtező utáni egy-másfél órában nem hagyom hogy kihűljek. És az én testemre ez jó stratégiának is tűnik!
Nagy nyújtogatások, popcorn és jókedv jegyében ütjük el a maradék kis időt. Tamáskával, Bandival és Somával a próbálunk újramelegedni. A három srác ereje egy egészen más dimenzióban mozog mint az enyém - nagyjából a döntős mezőny közepe szereplésben a célkitűzésem. A papírforma végül nagyjából igazolódik is. A boulderek kemények, testerősek, dinamikusak és persze ott van a végén a Zupi féle peremes is, biztos ami biztos. :) 3 zónát sikerül elérnem, talán kicsit többet gondolkodva lehetett volna ebből könnyedén négy, de nincs volna és nincs talán. Inkább úgy fogalmazok ebben a döntőben nekem most nem maradt bent végre semmi és maximálisan elégedett versenyzéssel zárom a napot.
a dobogósok
Tomika nyeri a versenyt 1top3zónával, Soma, Bandi, Zoli, én, Erbits, Travis, Koppány a sorrend. Csajoknál Bobi az első, az eredmény hirdetés után "gyors" átszettelődés történik hozzánk, ahol házigazdaként már másfél órája kések a házibulinkból. 
Nagyon jó kis csapat verődik össze, a Gi klubos arcokkal, a battaiakkal - totális szétesés címszó és a blog tavaly betöltött 10. szülinapjának örömére. 4 torta díszeleg az asztalon, elkészültek a matricák - öröm é bódottá. Pár kép az utókornak - köszi mindenkinek! 
Buday Lili tortakülönlegességei
A Gerecse SE elnöke még a bulikban is odateszi magát. Go Ervin!!

Nincsenek megjegyzések: