2010. április 25., vasárnap

Alkarok találkozója



A bercsényis verseny megint nagyon jó volt de nem csak az örömködés kedvéért csináltuk. Ennek célja volt, mégpedig a győri Universitas kupa.

A 6.52-es busszal mentünk Győrbe, Árpi, Dávid, Domi, Blanka meg én. Kicsivel 9 előtt értünk a verseny helyszínére, ahol a mászófal egy kosárpálya sarkában kapott helyet. Neveztünk, szemügyre vettük a falakat, egész jó kis falfelület van, fasza fogásokkal. A kosárpályán épp meccs ment, ez elég zavaró folt mászás közben de hál' Istennek csak az első selejtezőt zavarták.



Blanka a női kezdő kategóriában indult, három utat kellett mászniuk felső biztosítással. Szinte egyből megérkezésünk után már ment is az első útjuk. Ezt simán kinyomta.



Utána a haladó lányok első selejtezője ment, aztán a kezdő fiúk, aztán a haladó fiúk. Itt indultunk mi: Árpi, Dávid meg én (Domi sajnos nem tagja egy felsőoktatási intézménynek sem úgyhogy ő csak fényképezett). Nekünk két selejtező út volt meg egy döntő, előlmászában.



Az első selejtező is megszórta már a mezőnyt. Dávid elszúrta az első akasztást utána egy kézből lógva baszakodott a köztessel. Ezután egy fogással le is esett. Árpi a kunsztból esett ki. Egy kis alulhúzóból kellett felállni. Én topot másztam, meg még egy veszpréminek lett top-, nem akasztotta be az utolsót.



Ezután egy nagyobb pihi következett, két órára elhagytuk a termet, mert NB2-es meccs volt. Kajáltunk, lementünk a dunapartra, fagyiztunk, megjött István is, szurkolni. Beszélgettünk a maratonról. István kétszeres Iron man és 3 óra 5 perc alatt futja a maratont, legjobbja 3 óra 1 perc, de ezt még ebben ez életben le akarja vinni 3 óra alá (43 éves és most épül fel egy térdműtétből).



A lányok második útja után Blanka nem volt túl elégedett, kiesett egy kis fogásból. A fiúk második útja kicsit összeszedettebben ment, Dávid elfordított egy fogást, és újra próbálkozhatott, másodikra a plafonig ment. Árpi elég sokáig jutott, ő is a plafonból esett ki, nem sokkal a top előtt, nekem top-.



Ezzel hárman, fiúk döntőbe jutottunk, Blankáéknak nem volt külön döntő, három útból alakították ki a végleges eredményt. Nagyon izgult, hogy fel tudja-e hozni még a második útban szerzett hátrányát. Kis pihi a döntő útig, most nagyon komolyan vettük a pihenést, a terem szaunává alakult, úgyhogy kint pihentünk az árnyékban. Az utakat nem éreztem túl nehéznek, az egyetlen ellenfél, amivel küzdeni kellett az eldurranás volt (na meg az izgulás). Szerencsére a második útban volt keine-arme-restung-stelle, amit mi ki is használtunk, de a döntő út nem kecsegtetett ilyen ajándékokkal.



Blanka az utolsó útjában szépet alakított, nem lett top, de átmászta a plafonos részt, ami a mezőny döntő hányadát megfogta. A fiúk döntője előtt izoláció volt, 5 perc falnézés után kellett on-sight mászni. Az izolációban három veszprémi, egy szegedi és három BME-s grácia várakozott. Az traverz rész az első akasztásig elég boulderes volt, erre három próbát lehetett lőni, de 10 percen belül. Dávid és Árpi a traverz végéig tudtak elmenni, nem segített a három próba sem, csak fáradtabb leszel tőle. Én elmásztam a plafonig, éreztem már a durranást, küldtem amíg bírtam, egy fából készült cseppkőről csúsztam le, mínuszoltam. A második helyre volt elég.
Nagyon szoros volt, az első ugyanezt terhelte.



Blanka 3. lett, Árpi 4 vagy 5, Dávid 5 vagy 6, nem emlékszem.
Az eredményhírdetés után Domi még mászott egy kicsit, mi meg dumáltunk a kollégákkal. Sajna nagy sörözés nem alakult ki, nekünk menni kellett a vonatra és sört sem hoztunk magunkkal.



Az utak nagyon tetszettek, grat az építőknek, meg a rendezőknek. Szerintem kb 7+ körül lehetett a döntő út. Egyenletes nehézség jellemezte az utakat, szép kunszt résszel. A döntőben szerintem többet is kihozhattam volna magamból, ha nem pihenek kis fogásokon, úgy érzem sok múlott az erőm beosztásán. A többiek szerintem jó formában voltak, csak több helyen is az izgulás és a versenydrukk káros mellékhatásait véltem felfedezni. Számomra a nagy tanulság a pihenők elhelyzése volt, legközelebb...

Veszprémben szeptember, október körül megint Universitas kupa. Én ott leszek, hacsak nem passzivizálok ;)


A végére, hogy egy kis mosolyt csaljak az arcotokra:
youtube
A Huber testvéreknek is kell valamiből finanszírozni a sok mászást.

7 megjegyzés:

Zebra írta...

grats mindenkinek :) szép volt...

Blanche írta...

nekem a tanulság, h nem szabad elizgulnom a dolgokat, hinnem kell h meg tudom csinálni.
ja és végre már meg kellene tanulnom előmászni :P

Izer Bálint írta...

ha már a tanulságokról beszélünk... én olyan videókra bukkantam a gépemen, még jó pár évre visszamenően... siratósan jó összevágás következik... :)

Izer Bálint írta...

Blanche annyira aranyosan állsz a falnál, mint egy kis óvodás... :)

gábor írta...

Tudod bálint:
"Egy nagy mászó egy nehéz útra koncentrál"

Izer Bálint írta...

én ezért nem vagyok nagy mászó ..:)

Blanche írta...

:D