Graz Boulder Night Cup

Gábor "szédítő" bejegyzése után lássunk egy versenyt.
2 kocsi. Rekord mennyiségű (9 veszprémi) induló egy külföldi versenyen. Pénteken 1 órakor indultunk el Veszprémből, a Grazban megrendezett éjszakai Boulder versenyre. Katával Szombathelyen kiegészült a csapat, s meg sem álltunk a mászóteremig. Balázsékat csak pár másodperc híján sikerült megelőzni. Gyors parkolás, majd felderítjük a terepet. Bár nem egy Bécsi Kletterhalle, de szerintem nagyon király. Sok mindenre van lehetőség, a compus boardtól, a fingerbordig. Mammut csocsótól a kötélpályáig. Bouldertől nehézségiig és micsoda belmagasság :O Szintén kiépítve utakkal, minden féle nehézségben.
Regisztráció, bemelegítés. Szerény véleményem szerint (bár nem tudom itthon megvalósítható lenne.e?) a verseny szervezése jobb volt mint bármelyik hazai versenyé. Vagyis nem jobb, nem ez a jó szó; MÁS ami nekem jobban bejött. A versenyzők létszáma miatt, ami hasonló volt az ujjerőben rendezett versenyek létszámához- három csoportra osztották az indulókat. Minden csoport, 3 * 20percet mászott, és (és mivel senkinek nem volt max topja) még a végére adtak plusz 10 percet. A 20 perces mászások után jött egy 40 perces szünet, hisz míg mi pihentünk, a többi csoport nyomta a 20-20 percét. Namármost ez nekem lehet csak azért tetszett jobban, mert gyenge vagyok és nincs állóképességem, hiszen egy hazai versenyen, sokszor pihi nélkül kell végig csapatni az akár 1 órát. Sokszor érzem, lehet hogy rossz bemelegítés hiányából is fakad- hogy kezd eldurranni az alkarom, ha sürget az idő és jönnek egymás után a csapatások.

Összesen 10 kunszt volt, s amikor először bemásztunk a különböző "szektorokkal" tarkított gymbe, azt se tudtam mit másszak először. Belepróbáltam egy könnyűnek tűnő útba, de az első mozdulatból sikerült kiesni. Húúbazdmeg, halottam hogy később mindenki Flash nyomta. (jah még annyit fontos tudni, hogy nekünk kellett írni miket másztunk ki, becsületkasszás verseny volt, és az is fontos volt hogy egy egy utat hányadikra másztunk meg. minél több próba=annál kevesebb pont) Átmentem Gergőékhez, Máté épp akkor izmozott egy úton. Átnéztem alaposan mindent, majd sikerült kinyomni elsőre, ez is a legkönnyebbek közé tartozott. Akkor még nem sejtettem, hogy ez lesz az egyetlen utam, amit elsőre másztam meg. A húsz perc elteltével mérlegelnem kellett; 1 Top, 2 zona, pedig minden útba belepróbáltam. Hallom, hogy Máté 4 top, meg talán Balázsnak 5, húhha ez így nem lesz jóó.. :S
 A második körben már összeszedtem magam, és nyomtam, ami csak a csövön kifért. Egyre több topot írhattam fel magamnak, de sajnos mindegyiket sokadik próbára, így még mindig elég hátul voltam a rangsorban, és csak nyolcan jutottak döntőbe. Mindenki nyomta keményen, de magasan Balázs állt a legjobban. Nagyon jól le tudtam pihenni magam a szünetekben, és Máté még pár trükköt is tanított a csocsóval.
A harmadik körben tudtam, hogy vagy összekapom magam, vagy elbúcsúzhatok a döntőtől. Volt egy hihetetlen, reibis út, (amúgy rájöttem szeretem a reibit:) aminek vagy háromszor estem le a topjáról, mindig lecsúszott a lábam egy nagyon pici lépésről, ami léphető volt ugyan, csak a cipőm is le van már kerekedve nagyon. Itt jött a képbe a Scarpa, ami talán még 10szer se volt rajtam, épp hogy be van törve. Elsőre kinyomtam. Volt ám ordítás rendesen, még egy osztrák arc is gratulált, akivel együtt csapattuk. Ez akkora löketett adott hogy éreztem, hogy már ezért megérte eljönni. Jól éreztem magam. Sikerül kinyomni még egy plafonos utat, Balázs, és Pistike mondta el a bétákat hozzá. Még 10 perc. Mindenki tűkön ült, nagyon szoros harc alakult ki a döntőért. Strominak 63, nekem 62 pontom van. Elég necces. Muszáj volt nyomni valamit. Volt egy út, aminek az eleje ilyen felfutós volt, vagy 10szer estem le a Topról. Otthagytam, ez ma nem nyert hangszórót. Már csak egy út volt, amin nem értem el semmit, még zónát se. Csapattam, gondoltam már egy 2 pontos zóna is elég hogy megelőzzem Stromit ha most nem mászik nem semmit. Egy távoli lépéssel nagyon jó bétát találtam ki, és sikerült kinyomni. Hihetetlen örömöt éreztem. A keményekre már nem maradt erőm, úgyhogy visszamentem az ugróshoz: HÁTHA. Csapatom nagyon, de mindig a topról esek le. Bemondja a srác, letelt az idő. Leadom a papíromat; 7 top, plusz 3 zóna az eredményem. Kihoztam amit lehetett. Pistike darabra pontosan ugyanennyit mászott, csupán ő sokkal kevesebb próbákból. Nézem az eredményjelzőt: SIKERÜLT!!! 6. helyen döntős vagyok. Pihi. Szegény Stromi 9. lett pont lecsúszik. :( Balázs, Pistike, Gergő, és én a sorrend ha jól emlékszem. Máté 12. lett talán, bár ebben nem vagyok biztos. Flóra 5., Noémi 4., Kata 3.

A nyolcas döntő fél 10 körül veszi kezdetét. 4 bouldert kell mászni, nehéznek tűnnek projektelősek, de most csupán 5 percünk lesz rá. Az első utamon semmit nem érek el, de nagyon tetszik.

Nem csapom sokat, nehogy a kevés maradék erőmet is kiengedjem kezeim közül. A másodiknál, mint Ondra bécsben a világkupán (idén május 28-29..tuti megyünk); azt se tudom hová kell menni, csak szaladgálok össze vissza. Amikor megtalálom végre a bírómat, mindketten egy jót nevetünk.. :D Nagyon fasza kis út, kurva keménynek néz ki. Vagy egy percig pucolok meg gondolkodom, érzem erre nem kell majd sok próba, semmi esélyem. Hihetetlen reibin kell beszállni, és egy nagyon komisz fogásra kell nyúlni az áthajlásban, ez az a fajta, ami bazi nagy (még egy pincsinél is nagyobb) és amin semmi fogás nincs.
A semmit suvickolom kefémmel, hátha mélyebb lesz. Az utolsó pillanatokra, sikerült elmenni a zónáig. Ahogy leesek le is veszem a cipőm, a közönség tapsából leszűrve nem sokan mászhattak el eddig. Bent Pistike mond pár bétát egy plafonos útra. Amikor odaérek látom hol is lesz a probléma. A függőleges plafonról először egy nagy ugrást kell csinálni, majd sarkazás rendesen. A következő mozdulat valami fantasztikus. A plafonban van egy egész jó egy ujjperces perem, ha ez megvan sarok fel a jobb kéz mellé, és már nyúlunk is a bal kezünk felé, egy kétujjasba!! A plafonban. Nem olyan rossz a fogás, de a mozdulat olyannyira "sharmás" hihetetlen jó érzés. Elsőre elmászok a zónáig, második próbám pedig már a Top előtti utolsó fogásig vezet. Nem hiszem hogy ez az út nehezebb lett volna 7A nál, de már nincs több erőm. Nem próbálom többször. Az utolsó útra koncentrálok. Pistike azt mondja az izolációban, hogy simán meg fogom tudni csinálni, átérem a kunsztot. (Mármint zónáig) Jól megnézem a bouldert, látom és tudom hogy meg fogom csinálni. Semmi kétségem. Az első próba igen jól sikerült erőteljes, de lecsúszok. Csapkodok össze vissza, hihetetlen. Ez az út egy nagyon nagy áthajlásban megy, és már egy próbától eldurrantam. A második is majdnem, ideges vagyok és szétszórt. Leülök pihenni és nézem, de már tudom ezt nem fogom tudni megcsinálni. Próbálok még párat, aztán bedobom a törölközőt. Tudom, hogy pihenten bármikor flash másznám, lehet még bemelegítőnek is. De most nem adja, persze topról itt szó sem eshetett, hatalmas kunszt volt a zóna után is.

Pihenek 10 percet, majd visszatérek az első úthoz, amit csak a győztes tudottt megmászni, de ő is úgy hogy a beszálló fogásra felállt, és megugrotta a topot. Gergő is próbálta így, én is de így is nehéz volt. Jöttek a helyi arcok, és felkerültek a cipők. Aztán jöttek a jó béták is. Nagyon tudták hogy kell a függőleges falon varázsolni, olyan bétákat mondtak, hogy álmomban se próbáltam volna úgy. Hihetetlen volt. Egyesével összeraktam a mozdulatokat, majd sikerült két részletben, de meglett - a kunsztot szabályosan átmászva. Az biztos, hogy benn van a teremben mászott leggyönyörűbb útjaim között, fantasztikus volt. A topon már nem csak én ordítottam, hanem az osztrákok is. Nincs idő egybe megmászni, (erőm se biztos hogy lett volna már rá), hallom az eredményhirdetés készülődik, már nincs időm átöltözni se. Cool; a 4. helyen végzek. Amikor meghallom az eredményt, tudom Veszprémben aznap bármikor is érünk haza, én bulizni fogok egy hatalmasat az tuti. Pistike 5. Gergő 6 vagy 7. Balázs a 2. lett, mivel a selejtezőben mind a 10 utat megmászta, bár a döntőben ugyanannyit mászott mint én. Kaptunk pár ajándéktárgyat, Mammut pénztárcát, övtáskát, ziát. Az első helyezett kötelet kapott.
Hazafelé hamar kidőlök a sorból, spórolok az utána lévő bulira. Fél 2 re érünk Veszprémbe, 2 kor már az Expresszóban vagyok. Kontaktlencse, "bálozós ruha", smink; ahogy azt kell. Fantasztikus este, mintha a haverok is éreznék, milyen szép is ez a négyes. Még a naplóban is jól mutatna. :) Reggel 6 kor jövünk ki a szórakozóhelyről, ekkor már 25 órája talpon vagyok, egy versennyel a hátam mögött. Aznap délelőtt nagyon jót aludtam.









 Az első helyezett a top fogáson, az új bétás átmászással. Én a háromszögtől jobbra lévő elemeken keresztül nyomtam ki a topra. Gyönyörű boulder.