Pár hete a körelnökünk behozott a mászóterembe egy slackline-nak látszó tárgyat, mondván, hogy ez most nálunk lehet bizonytalan ideig. Kaptunk az alkalmon és egyből felállítottuk a teremben, azóta is szorgosan gyakorolunk (már nem a teremben) és, bár még suták vagyunk a szeren, szeretnénk arcoskodni vele az egyetemista csajok becserkészése végett (természetesen csak tagtoborzás céljából).
Reméljük az egyensúlyérzékünk javulása pozitívan fogja befolyásolni a technikánkat a falon. Lényeg a lényeg: jól érezzük magunkat (ha már nincs szikla, akkor jobb, mint a semmi) és készült pár jó kép.
És persze a felejthetetlen tanévzáró kertiparti lekváros csirkével.
Robi songohános fejével nem lehet betelni... :D
VálaszTörlés