Tiszta levegő, tiszta fej, Várgesztes. Nem is tudom minek örülök jobban, hogy Várgesztesen mászhatunk, vagy van ok újfent - amiért meglátogathatjuk a Krisztina cukrászdát. A falaknál hallom ahogy Oszi sztorizik: foggal körömmel küzdött hogy ne álljon meg a Krisztina előtt. Talán aznap ő volt az egyetlen. :) Én mindenesetre a mérleg mutatóit figyelmen kívül hagyva napok óta csak az áhított Raffaello-szeletemről álmodozom. 200Ft-ért árulják a világ egyik legkecsegtetőbb desszertjét. Még közös képem is van vele, háhh...
Nincsenek benne nagy nitt-távok és ujjtörő fogások, finom kókuszreszelék, nem átpuhult piskóta... egyszerűen mennyei. Persze a többiek tetszését nem nyerte annyira el mint az enyémet, de ők vannak nehezebb helyzetben; Én ebben az életben már megtaláltam a számomra tökéletes süteményt.. és ez óriási megkönnyebbültséggel tölt el. Felemelő érzés, mely a mérleg számát is kicsit feljebb tornássza. De egye kukac, elengedem! :-)
Nem rég elkezdtem olvasgatni egy könyvet: Simon Márton - Polaroidok
Szóvirágok, haiku-k vannak benne, (néha) eléggé elvont csomagolásban. Például: "Mint egy mozgásra lekapcsolódó lámpa." Vagy van itt: "Ha rosszul érted félre, az egész nem jelent semmit." "A csomagolást általában megtartom, így vagyok veled is." " Látod azt a kínai kajáldát? Ott volt egyszer mindennek vége."
Merengek a metrón, azt hiszem ki tudnék adni egy hasonló sikerkönyvet. Miskó Robi életét és bölcsességeit tartalmazná, ami egyszerűen szenzációs. Egy csöpp a tengerből:
"Azért öltözöl piros-feketébe, mert az általában a Decathlon-ban olcsóbb." Miskó Róbert
Fülig érő mosollyal és nevetőgörcsök közepette értünk ki Várgesztesre. Itt Gáborék a Tojás-falat, mi Vikivel a balos kristályosékat vettük célba. Napsütés, könnyű utak, mik még számomra is ismeretlenek voltak.
| A kis csibészes mászogatások! |
| 3 hónapos falatka szunyókál a Kristály fal alatt. Respektálom, hogy lassan felnő majd itthon egy generáció akiknek nem lesz annyira idegen a természet. |

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése