Bandacsata - We are climbearth!

Nagyjából egy héttel a verseny előtt,  a regisztráció utolsó napjainak egyikén Zsófi megkeresett indulok-e a bandacsatán mert nagyon emberhiányban vannak Papírral. Ez a hír nem is jöhetett volna jobbkor, erre természetesen csak Igennel lehet felelni. :)

Mostanában sokat próbálok tenni az állóképességemért, a maxerőmet pedig hellyel-közzel ideálisnak érzem, gondoltam lemegyek kedden kicsit átmozgatni az Ujjerőbe. Ebből életem (ha lehet egyáltalán ilyet mondani) legmotiváltabb edzése lett. A bemelegítés után én is feltelepedtem a moonboardra, ahol félelmetesen kijattosodott arcokat látni mostanában. Applikációk világítanak mindenhol, sokszász 7a itt, ezer 6B ott, masszírozza mindenki a fokozatait. Én már nem csak ziát csórok (köszi Markó Peti egyetlen hű és igaz szponzorom!:D) de applikációt is, mászok mindent a többiek után ami tetszik, próbálok flasht mindenre. Persze volt egy saját applikáció szerzési kísérletem is, de sajnos Krumpli (így becézik barátaim a kis butaokos telefonomat) úgy döntött nem kompatibilis a Moonék programjával.
Először sikerült több mint két órát moonboardozni Petiékkel, majd amikor már hulla fáradtan motiváció nélkül, kifacsarva a továbbiakon gondolkodtam - este 9 magasságában beállított az esti műszak: Tóth Robi és Háger Balázs képében. Jézusisten gondoltam (jó) hangosan... bebújok drága barátaim motivációjának szárnya alá és mehetünk is fölfelé. Lement még 2 óra moonboard sesh, ekkor jöhetett a "cici.crossfit" - így hívom a cicicampuson kevéspihenővel végződő gyakorlatsorokat. 32 db 6C-7B+ boulder ment le ezen az egy edzésnapon, ebből 20 7A feletti - jó része flash, (ekkor született meg az 50db cél is egyébként.) de vissza a Versenyhez. 

Olyan gatyán lettem ettől a naptól, hogy másnap a kezeimet se nagyon bírtam mozdítani, így több edzés nem lett a héten szombatig. Próbáltam nyújtani a vállakat amennyire csak bírtam és engedte a fájdalom.

azt hiszem ezt csak Zsófi mászta meg

Papír egyetlen bouldere amit nem adott be

Ha Háber akkor Héber, Júdea és ujjerő

Egy jó Kárpáti Mano

Kevés alvással kissé fáradtan indult a szombat reggel. 3. csoportba kértem magam, a helyszínre érve mondják, hogy Zsófi bitang kemény volt... az összes bouldert lenyomta a csajoknál és első helyen van a csapatunk. Ez Papír után sem volt másképp, ő 13 bouldert mászott meg a 14-ből, mindegyiket Flashre! 

Az utóbbi években már szerencsére lett annyi rutin és tapasztalat, hogy nincsen boulderversenyen semmi féle izgalom bennem, ez alól a mostani érdekes kivétel lett. Az hogy csapatban mászol, engem igazán motivált - hogy ne húzzam le a másik két elég kemény versenyzőtársamat, bár ez a gyorsmászásnál csúcsosodott ki igazán. 

A selejtező részemről 12Toppal zárult, ezzel fiúk közt a 4. lettem összesítettben. Papír meghúzta sajnos a selejtezőben az egyik ujját, én pedig (naivan) azt gondoltam lehet visszalépünk és elkezdtem chillesíteni a délutánt. De pépör egy jó nagy szunyóka után hatalmas motivációval az arcán csak annyit mondott: "Kurvára bele kell adnunk mindent!" 

rehabilitációs szekció

kisorsolják a középdöntő futamait

A középdöntőbe jutott 6 csapat közül sorsolással döntötték el, kik jutnak be a döntőbe. A mi együttesünk az erősödő fiatalságot kapta; Bakurecz Ádám, Táborosi Kopé és Benus Adél képében. 

A középdöntő úgy néz ki (10perccel a kezdete előtt én sem tudtam pontosan hogy néz ki), hogy a lámpa zöldre váltásakor a két fiú versenyző elindul a gyorsúton egymás mellett - ez két tökéletesen egyformára megépített boulder-, majd ha mind két kézzel megcsapták a Toppot elindul a lány versenyző és utolsónak a második fiú versenyző zárja a kört. Amelyik csapat tagjai először fejezik be mindhárman a gyorsmászást azok nyerik a kört és két nyert kör kell a döntőbe jutáshoz. 

Na nekünk az első kör úgy nézett ki, hogy Zsófinak balszerencsésen lecsúszott a lába és nem tudta végigmászni az utat. Láttam az arcokon, hogy most muszáj felszikkadnunk, nem hibázhatunk többet, de gyorsnak is kellene lenni persze. Sikerült is megnyerni egymás után az ezt követő két fordulót, elég izgalmassá téve a középdöntő végét. :)

A döntőbe jutott további csapatok;

Júdea Népe front: Kucsera Lenke, Rádai Gergő és Háber Balázs

Nagymama titkos lekvárja: Komjáti-Szücs Gabi, Joli és Balogh Zsolti.

Egy jól elkapott fotó, elúszott a remény?

Visszatért a remény!

párbaj

Igazából a selejtező után tartottam egy nagyobb, egy órás pihenőt, de lényegében végigmásztam az egész napot. A tavalyi elcseszett döntőzéseim azt mutatták, hogy egy jól megnyomott selejtező után, nagyon nehezen melegedek vissza, viszont megerősödtem már annyira, hogy egy 5 órás edzés végén is tudjak magamhoz mérten kemény lenni. Így nagyjából végig másztam finoman a középdöntő és döntő közötti időszakot és végre nem hidegen kellett kimennem a döntőbe. Utolsó mászója voltam a versenynek, nagyon vártam már azt az egy próbát a közel 50 mozdulatos körön. Ez az utolsó felvonás, egy végtelen endurance - felmászások lemászások, könnyebb nehezebb boulderek benne - jobb és rosszabb pihenőkkel. 

Hábert nem lehet lefotózni úgy hogy a falon legyen a lába.
Elleng itt, elleng ott.. de végül fentmarad :D

Zsófi a döntőben is legtovább jutó női versenyző

életképek1: A háttérben láthatjuk Benke Balázst, aki a fehérjebevitel után egy
kis B vitaminnal is áldoz fáradt bőréért! Dicsértessék!

Életképek2: miközben Papír tovább jut mint bárki, jobbra megfigyelhetjük
a középeurópai mászóversenyek bíróinak egy tökéletes példányát: Vörös Tomi!

Már megint leng... ezt nem hiszem el.

Gyorsabban ment el a jatt mint vártam, de pont addig is sikerült elveretni mint tippeltem (29mozdulat). 4. legerősebbet sikerült menni a döntőben is úgyhogy nem húztam le túlságosan a csapatunkat és megnyertük a versenyt!!! Buday Lili tortája még mindig nagyon finom és végre egy új bérlet birtokosa vagyok, szóval kezdődhet a beast móóód! :)

Az egyetlen amit nem is értek, miért csak ez volt az első Bandacsatám?!

Egy éhes száj gondolatai:
"adjunk teret a kajaflashnek... ideje megnézni a tortát!"

A fényképek Ghimessy Attila, Vörös Tomi keze munkáját dicsérik!